Vállalkozói ABC

Összes
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
t
u
v
w
x
y
z

Márka: Egy termék vagy szolgáltatás olyan tulajdonságainak összessége, amely a fogyasztó fejében megjelenik az adott termékkel, szolgáltatással kapcsolatban. A modern marketing elsősorban arra irányul, hogy a márkát kialakítsa és folyamatosan kommunikálja. Nagyon fontos, hogy a márka nem az adott termék fizikai tulajdonsága, neve vagy vizuális megjelenése, hanem ezek leképeződése. A márkák felépítése hosszú folyamat eredménye, amely csak részben tervezhető. A világ legismertebb márkái ennek megfelelően igen sokat érnek, a márkatoplisták élén olyan neveket találunk mint az Apple, a Microsoft, a Google, a Coca-Cola vagy az IBM.
Marketing: Olyan vállalati tevékenység, amely a vásárlók igényeinek kielégítése érdekében elemzi a piacot, meghatározza az eladni kívánt termékeket és szolgáltatásokat, megismerteti azokat a fogyasztókkal, kialakítja az árakat, megszervezi az értékesítést és befolyásolja a vásárlókat. Tágabb értelemben véve a marketing a vállalat egészére kiterjedő – a vevőkkel azonosuló – filozófia, szemléletmód, amelynek megvalósítása a menedzsment feladata, oly módon, hogy a vállalati tevékenységeket összehangolja a piaci elvárásokkal.
Megbízási szerződés: Olyan polgári jogi megállapodás, amelyben a megbízó valamilyen tevékenység elvégzésével bízza meg a megbízottat. A vállalkozási szerződéssel szemben a megbízott nem egy meghatározott eredmény elérésére kötelezett, hanem egy tevékenység ellátására, elvégzésére. A megbízás elvégzéséért a megbízottat a szerződésben meghatározott megbízási díj illeti meg.
Mérleg: A mérleg egy vállalkozás vagyoni helyzetét egy adott időpillanatban bemutató számviteli táblázat. Stock jellegű, azaz mindig csak egy adott időpillanatra (az éves beszámolók esetében például az üzleti év utolsó napjára) értelmezhető. Két oldalán az eszközöknek és a forrásoknak pontosan meg kell egyezniük. A vállalkozás forrásai a vagyont eredet szerint (pl. alaptőke, tartozások, tartalékok) jelenítik meg, míg az eszközök azt mutatják, hogy a vagyon miben materializálódik (pl. pénzeszközök, készletek, követelések stb.). Nagyon fontos, hogy mindent pénzben kell kifejezni, tehát a nem-pénzjellegű eszközöket vagy forrásokat értékelni kell.
MNB-alapkamat: A magyar bankrendszer számára irányadó kamat. Ezen a kamatszinten nyújt a Magyar Nemzeti Bank pénzeszközöket a kereskedelmi bankoknak. Az MNB-alapkamat szintjéről havonta megtartott kamatdöntő ülésein az MNB Monetáris Tanács nevű szervezete dönt. Az MNB az alapkamaton keresztül az egész nemzetgazdaság kamatszintjét képes szabályozni, ami közgazdasági értelemben elsősorban az inflációra és a gazdasági növekedésre van hatással.
MNB-árfolyam: A Magyar Nemzeti Bank a világ szinte minden devizájában jegyzi a forint, a magyar fizetőeszköz árfolyamát. Ez azt jelenti, hogy a jegybank ezen az árfolyamon váltja át az adott devizát forintra. Az MNB devizaárfolyamait a jegybank minden munkanapon 11 órakor hivatalosan közli.
Munkáltatói járulék: A társadalombiztosítás, azaz az egészségügyi rendszer, a munkanélküliségi támogatások, a szakképzés működtetéséhez és a nyugdíjak kifizetéséhez az államnak pénzre van szüksége, amit az úgynevezett járulékokból fedez. Ezeket az különbözteti meg az adóktól, hogy csak a társadalombiztosítási rendszer működtetésére lehet őket felhasználni. Járulékokat mind a munkáltatótól mind pedig a munkavállalóktól szed be az állam. A munkáltatói járulék ezeknek a befizetéseknek azon eleme, amelyet a munkaadó a bruttó béren felül fizet be az államkasszába. A munkaadó tényleges bérterhei tehát: bruttó munkabér + munkaadói járulékok (ezek mértéke 2022-ben egyébként összesen 11,5 százalék).
Munkavállalói járulék: A társadalombiztosítás, azaz az egészségügyi rendszer, a munkanélküliségi támogatások, a szakképzés működtetéséhez és a nyugdíjak kifizetéséhez az államnak pénzre van szüksége, amit az úgynevezett járulékokból fedez. Ezeket az különbözteti meg az adóktól, hogy csak a társadalombiztosítási rendszer működtetésére lehet őket felhasználni. Járulékokat mind a munkaadóktól mind pedig a munkavállalóktól szed be az állam. A munkavállalói járulékot a munkaadó levonja a munkavállaló bruttó béréből, és közvetlenül befizeti az államkasszába. A munkavállaló a személyi jövedelemadóval (ennek mértéke 2016-ban 33,5 százalék) és a munkavállalói járulékkal csökkentett bérét kapja kézhez: ezt nevezzük nettó bérnek.
Munkaviszony: Munkaszerződéssel létrejött jogviszony egy munkaadó és egy munkavállaló között. A munkaviszonyra vonatkozó alapvető szabályokat a Munka törvénykönyve (Mt.) tartalmazza – ebben találhatóak többek közt a munkaidőre, a szabadság mértékére, a bérezésre, a felmondásra, a munkavégzés feltételeire vonatkozó előírások. Az egyéni munkaszerződések vagy az egy ágazatra vagy vállalatra vonatkozó kollektív szerződések a munkavállaló számára kedvező irányban (pl. magasabb minimálbér vagy munkaidő-kedvezmény) eltérhetnek ettől, de rosszabb helyzetbe egy munkavállalót sem hozhatnak.