Navigáció

Vállalkozói ABC

Adóazonosító jel

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által, a magánszemélyek részére megállapított tíz számjegyű azonosító, amelyről hatósági igazolványt (adóigazolványt) állítanak ki.

Adóparadicsom

Olyan országok, amelyek a területükön regisztrált – bár ott tevékenységet nem végző – vállalkozásokat csak nagyon kis mértékben adóztatják. Sok nagyvállalat ezt arra használja ki, hogy a máshol megtermelt jövedelmét ilyen adóparadicsomokba transzferálva csökkentse az adóterheit. A fejlett ipari országok nagy részében ezt nem nézik jó szemmel, és jogi eszközökkel próbálják meggátolni. Klasszikus adóparadicsomnak számít például sok Karib-tengeri sziget, az úgynevezett Csatorna-szigetek (Jersey, Guernsey), néhány európai törpeállam (Liechtenstein, Luxemburg), de az Egyesült Államok néhány állama is (pl. Delaware).

Adószám

Magyarországon a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyek és a gazdasági társaságok számára 11 karakterből álló egyedi azonosítót bocsát ki, amelynek formátuma XXXXXXXX-Y-ZZ. Az első nyolc számjegy az adózót azonosító törzsszám (valójában hét értékes jegyből és egy ellenőrző karakterből áll), a második jegy az ÁFA-kód, a harmadik pedig az adózó székhelye szerint illetékes területi adóhatóság kódja. Az Y több értéket is felvehet, ebből a két leggyakoribb: ; „1” – alanyi adómentes adóalany, illetve „2” – általános szabályok szerint adózó adóalany. Az adószámot minden számlán fel kell tüntetni. Külkereskedelmi tevékenység esetén fontos, hogy úgynevezett EU-adószámot is igényeljünk, ez az Európai Unión belül igazolja, hogy valamely tagországban fizetünk adót. Formátuma: HU+az adózót azonosító nyolcjegyű törzsszám.

Adózás előtti eredmény

Minden vállalkozás célja, hogy egy adott időszakban – ez általában egy év – nyereséget érjen el, ezt a számvitelben eredménynek nevezik. Az eredmény – jelentősen leegyszerűsítve – az egy pénzügyi évben megszerzett bevételek és ráfordítások különbsége, amelyet a vállalkozások az eredménykimutatásban részleteznek. Az adózás előtti eredmény az az összeg, amelyet az eredménykimutatásban a társasági adó fizetése előtt kimutatnak.

Adózott eredmény

Az adózott eredmény az adózás előtti eredményből a társasági adó fizetése után megmaradt összeg az eredménykimutatásban.

Alapító okirat

Társasági és jogi formától függetlenül minden vállalkozás vagy szervezet létrehozásának alapja egy alapító okirat, amelyet vállalkozások esetében a bejegyzésre irányuló kérelemmel együtt be kell nyújtani a cégbíróságra. Az alapító okiratnak egyértelműen tartalmaznia kell a vállalkozás létrehozásának időpontját, célját, a tulajdonosok legfontosabb adatait, a vállalkozás által végzendő tevékenységeket, a jövedelem felosztásának módját és más, fontos, törvényekben előírt tényt. Egyesületek esetében az alapító okirat neve alapszabály, kft.-k, bt.-k és kkt.-k esetében általában társasági szerződésről, részvénytársaságoknál ismét csak alapszabályról beszélünk.

Alapkamat

Egy adott térségben érvényes vagy egy meghatározott devizához köthető kamatláb, amelyet a központi bank határoz meg. Az alapkamatot a központi bank a nála elhelyezett rövid lejáratú betétekért fizeti a bankoknak. Magyarországon a jegybanki alapkamat szintjéről a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa határoz. Minden más hitel- vagy betéti kamat magasabb, mint az alapkamat. Az alapkamat szintjének meghatározásával a jegybank szabályozni tudja egy nemzetgazdaság pénzügyi-gazdasági folyamatait. Az alapkamat emelésével a hitelek drágulni fognak, ez visszafogja a gazdasági aktivitást, hiszen jobban megéri betétben elhelyezni a pénzt. Egy kamatcsökkentés felpörgetheti a gazdaságot, de egyúttal – számos más tényezőtől függően – növelheti az inflációt.

Alaptőke

Az alaptőke az az összeg, amelyet a tulajdonosok pénzben vagy gazdasági javakban (apport) véglegesen egy gazdasági társaság rendelkezésére bocsátanak. A számviteli szabályok szerint ezt jegyzett tőkének hívják, és megtalálható minden gazdasági társaság mérlegében. A magyar törvények minden társaság számára, azok típusától függően előírják az alaptőke minimumát. Részvénytársaság esetében az alaptőke mértéke a részvények névértékének összege, korlátolt felelősségű társaság esetében a Ptk. szerinti elnevezés törzstőke.

Aluértékelt deviza

Egy ország fizetőeszköze akkor alulértékelt, ha árfolyamát az ország jegybankja úgy téríti el a kereslet-kínálat által meghatározott szinttől (leértékelés), hogy a külföldiek számára a deviza olcsóbb legyen. Az alulértékelt deviza megkönnyíti az exportot és élénkíti a turizmust, mert a külföldiek számára olcsóbbá teszi a termékeket és szolgáltatásokat.

Amortizáció

Egy vállalkozás eszközei után elszámolt értékcsökkenés. A mögöttes közgazdasági elv lényege, hogy egy eszközt (például gépet, járművet, bútort, épületet) a társaság több éven keresztül használ, ezért annak költségét több évre elosztva számolja el, vagy másképpen fogalmazva több év alatt írja le. Egy-egy időszakban ezzel az összeggel csökken az adott eszköz értéke – ez az időszakos értékcsökkenés. Az értékcsökkenés mértékét a társaság viszonylag szabadon határozhatja meg: egy számítógépet például rövidebb idő alatt (szokásosan három év alatt) ír le, mint egy járművet (szokásosan öt év). Az amortizációt a társaságok eredménykimutatásában „értékcsökkenési leírás” címen lehet megtalálni.