Ne essünk a mikromenedzsment csapdájába!

Természetes, hogy a vállalatunk életében szeretnénk a legtöbb területet az ellenőrzésünk alá vonni és úgy érezzük, hogy csak abban az esetben lehet sikeres a cégünk, ha mi magunk tartunk kézben mindent. Hosszú távon azonban a túlzott kontroll hátráltathatja az alkalmazottainkat, valamint a vállalatunk növekedését. Mi a baj a mikromenedzsmenttel és hogyan változtathatunk rajta?

Mikromenedzsmentről akkor beszélünk, ha a vezető túlságosan is belefolyik az operatív munkába, a kisebb horderejű teendőkbe, a legapróbb döntéseket is ő hozza meg, illetve nem delegálja a feladatait az alkalmazottaknak, partnereknek.

Fontos, hogy egy vállalkozó rálásson a cég mindennapi működési folyamataira, azonban a túlzott mikromenedzsment kontraproduktív lehet. Az alkalmazottakat frusztrálhatja, hogy nem kapnak kellő autonómiát és bizalmat az önálló munkavégzésre, ezért kevésbé lesznek elkötelezettek a vállalat és a vezető iránt. A kreativitást és a fejlődést is gátolja, hiszen a munkatársak nem kamatoztathatják saját ötleteiket és erősségeiket. A munkafolyamatok lassabbá és nehézkessé válnak azzal, hogy minden lépésbe be kell vonni a vezetőt, illetve ő maga is túlterhelt és stresszes lesz, megnövekedik a kiégés veszélye.

Az előbb felsorolt tendenciák következményeként végső soron a teljesítmény is csökken, ezzel pedig nem csak a munkahelyi légkör lesz frusztráló vagy demotiváló, de a vállalat sem lesz kellően sikeres.

Hogyan változtassunk?

Nem lehet (és nem is kell) teljesen elengedni a gyeplőt, viszont néhány apróbb dolgot megtehetünk a fejlődés érdekében.

  • Önreflexió: Első lépésként tegyük fel magunknak a kérdést: miért szeretnénk mindent irányítani? Legtöbbször a háttérben a saját bizonytalanságaink állnak, illetve a félelem a kudarctól. Emlékeztessük magunkat, hogy a mikromenedzsment valójában sokkal több kárt, mint előnyt eredményezhet. Persze könnyen előfordulhat, hogy azért ellenőrizzük folyamatosan alkalmazottaink munkáját, mert nem rendelkeznek elegendő tapasztalattal ahhoz, hogy önállóan elvégezzék azokat. Azonban ha sosem adunk nekik teret, akkor nem lesz lehetőségük kibontakozni – szánjunk időt és energiát a megfelelő betanításra!
     
  • Delegálás: Tanuljuk meg feladataink egy részét átengedni másnak! A hét elején, illetve reggelente érdemes feladatlistát készíteni, majd átgondolni, hogy melyik teendőt oszthatjuk ki a munkatársainknak. Adjuk meg hozzá a szükséges instrukciót, azonban a feladat elvégzését már teljes mértékben engedjük át.
     
  • Rugalmasság: Ha nem muszáj, akkor ne szabjuk meg, hogy milyen módon végezzék el a munkatársak a feladataikat, azaz mindig adjunk mozgásteret. Bízzuk rájuk, hogy a saját meglátásuk szerint alakítsák ki munkafolyamataikat, és csak abban az esetben változtassunk azokon, ha nem bizonyulnak eredményesnek.
     
  • Együttműködés: Ne szóljunk bele minden apróságba, a kisebb, mindennapos ügyeket érintő döntéshozatalt adjuk át! Azokban az esetekben is kérjük ki csapatunk véleményét, visszajelzését, amikor a végső döntést mi hozzuk meg.

 

Forrás: Mindset Pszichológia