Munkaerő toborzás a koronavírus idején: tippek az online állásinterjúhoz

A koronavírus-járvány idején a szokásos üzletmenet az online tér felé tolódott. De mi történik akkor, ha épp a home office idején szeretnénk új munkavállalót alkalmazni? A HR szakértők a koronavírus-járvány idején sem ajánlják a munkaerő-toborzás szüneteltetését. Ugyanakkor a folyamatnak számos, a szokásos eljárásrendtől eltérő sajátossága van. Cikkünkben összeszedtük, hogy mire érdemes figyelni az új típusú kiválasztás során.

Interjú az online térben

A munkaerő-kiválasztás folyamatának jelentős része eddig sem volt személyes jelenléthez köthető. Már jó ideje online hirdetünk pozíciókat, fogadjuk a jelentkezéseket, az első kapcsolatfelvétel is e-mailen vagy telefonon keresztül történik, amelyet általában személyes interjú követ. A fizikai kontaktus elkerülése miatt most azonban a legjobb, amit tehetünk, ha ez utóbbi helyét is átveszi az online beszélgetés. Számos alkalmazás (pl.: Zoom, Slack, Skype) praktikus, egyszerűen kezelhető lehetőséget kínál arra, hogy azokon keresztül jól lássuk, halljuk a másik felet. A klasszikus kiválasztás során alkalmazott írásos tesztek, módszerek is könnyen átvihetők az online térbe, az IQ és személyiségtesztek, kognitív képességeket mérő alkalmazások mind-mind a megfelelő jelölt kiválasztását szolgálják.  

Fontos eltérések

A személyes interjúk során a formális információkon túl több olyan dolgot is le tudunk szűrni a jelentkezőről, amelyre csak a személyes jelenlétük ad alkalmat. A testbeszéd, a gesztusok, a személyes első benyomás mind-mind igen nagy jelentőséggel bírnak, sokat elárulnak arról, hogy a személyisége beleillik-e a csapatunkba vagy sem. A videó interjúzás során erre korlátozottabbak a lehetőségek:

  • A mimikából csak a kamera által látott jön át, és az is csak akkor, ha a beszélgetőpartnerünk éppen minket, nem pedig valami mást (például szöveget) néz a képernyőn.
  • A hangsúly, a hangmagasság - a felhasznált technikától függően – némileg korlátozottabban működik.
  • A tekintetet kamerán keresztül nehéz megőrizni, hiszen ösztönszerűen a másik fél arcát nézzük.
  • A testbeszéd korlátozottan van jelen, hiszen az online interjúk alapvetően ülve történnek, beszélgetőpartnerünknek csak kis részét látjuk.
  • A testtartásnak is csak egy része látszódik (jellemzően az arc és a vállak).

Mire érdemes ügyelnünk?

Fontos tisztában lennünk azzal is, hogy a jelentkező számára is frusztrációt okozhat, hogy míg a személyes beszélgetés inkább a rutinunk része és könnyebben is fel tudunk rá készülni, a kamera előtt szerepelni, és a kamera túloldalán található közönséggel megtalálni az összhangot, azonban merőben más helyzet. Így jó, ha az interjúzás elején néhány „bemelegítő kérdéssel” igyekszünk mindezt oldani.

Az is lényeges, hogy a jelentkező a személyes találkozás alkalmával már az iroda környezetéről, berendezéséről, hangulatából is fontos következtetéseket tud levonni azzal kapcsolatban, hogy mennyire vonzó számára az álláslehetőség. Az online tér valószínűleg ennek teljes egészétől megfosztja, így jó, ha a beszélgetés során hangsúlyosabban kitérünk mindazon információkra, amelyek ezt helyettesíthetik. Beszéljünk többet a csapattagokról, a csapatépítő programokról, a közös étkezési szokásokról, akár olyan történeteket is megoszthatunk, amelyek emberközelibbé teszik a munkahellyel való találkozást, segítenek kialakítani az első benyomást.

Miért válhat előnnyé?

A munkaerő-toborzás és a kiválasztás online megvalósulására vajmi kevés okunk van problémaként tekinteni, hiszen számos olyan lehetőséget is megnyit, amely jelentős előnnyel jár.

  • Bővülhet a jelöltek köre, hiszen azokkal is rövid időn belül, gördülékenyen sort keríthetünk az interjúra, akik jelenleg fizikailag az irodánktól távol vannak.
  • Rugalmasabban tudunk az interjú időpontjáról megállapodni, hiszen otthon arra nem kell figyelnünk, hogy mikor szabad épp a tárgyaló.
  • Időt takarítunk meg a jelölt és önmagunk számára is, az irodai előkészületek és az utazás is megspórolható.
  • Jó betekintést nyújt a jelölt online kommunikációs készségeibe.
  • A munkaerő-kiválasztást segítő mérőeszközök, digitális alkalmazások vagy akár próbamunkák objektív képet mutatnak a jelölt kognitív képességeiről.
  • A jelölt precizitásáról és arról, hogy mennyire figyel a részletekre kifinomultabb képet adhat az, hogy a videó interjúzás feltételeit hogyan teremti meg. Mennyire rendezett a környezet körülötte, van-e valamilyen háttérzaj, mennyire hagyja, hogy figyelmét eltereljék.
  • Az online állásinterjú valószínűleg a jelöltek számára sem egy rutinos megoldás, viszont ha jól sikerül, az azt is tükrözi, hogy rugalmasan képes alkalmazkodni a nem megszokott helyzetekhez is.