Milyen költségeket számolhatunk el vállalkozásunkban?

A vállalkozási tevékenységünk érdekét szolgáló – azaz a termékeink, szolgáltatásaink előállításához, értékesítéséhez szükséges – költségekről kérhető számla, és ezek adózási mód függvényében el is számolhatóak. Cikkünkben röviden összegeztük, hogy mit is jelent ez pontosan a gyakorlatban.

Elsősorban a költségelszámolásos modellben (SZJA, TAO, KIVA) adózók esetében fontos körültekintően eljárni a számlák gyűjtésében, hiszen ezek a személyek a költségekkel csökkenthetik a bevételüket, ezáltal pedig az év végi nyereségadót kisebb adóalap után fizethetik be.

Ugyan az átalányadózó egyéni vállalkozók esetében nem ettől függ a befizetendő adó mértéke, a törvény számukra is kötelezően előírja a költségszámlák megőrzését.

A katásokat erre nem kötelezi a törvény, azonban érdemes nekik is megtartani a számlákat, erre a cikk végén részletesebben is visszatérünk.

Az egyéni vállalkozók az alakulás előtti 3 évben már előzetesen felmerült költségeket is elszámolhatják a vállalkozás első induló évében, azonban a cégeknél ez csak az alapítás dátumától kérhető. Nagyon fontos, hogy a nyugta nem elegendő, a megfelelő adattartalmú számla szükséges az elszámoláshoz, amin szerepelnie kell a vállalkozás nevének, címének és adószámának is.

Ha a magyar ÁFA törvény szerint valamilyen termékről vagy szolgáltatásról nem kötelező számla kiállítása (pl. biztosítás), akkor természetesen anélkül is elszámolható költségként.

Mit számolhatunk el?

Az, hogy mi minősül a vállalkozási tevékenység érdekét szolgáló költségnek, attól függ, hogy pontosan milyen tevékenységet végez az adott vállalkozás. Hiszen például ha egy élelmiszergyártó, vendéglátóipari vagy kiskereskedelmi vállalkozásról van szó, akkor ott az alapanyag és az áru (pl. cukor) értelemszerűen elszámolható. Viszont a többi vállalkozásnál a cukor már reprezentációs költségnek minősül, és csak külön juttatásként járulékfizetés mellett számolhatjuk el.

Nézzünk még néhány példát:

  • Ruházat: Vállalkozóként az üzleti életben szükségünk lehet elegáns blézerre, öltönyre, azonban ezeket a hétköznapi életben, magánszemélyként is hordhatjuk, ezért ezek nem minősülnek munkaruhának, így nem is számolható el költségként.
  • Utazás: Üzleti célú utazás esetében az oda és a visszaút költségei (pl. vonat, busz, repülőjegy), valamint a szállás ára elszámolható, viszont az étkezés és az egyéb kiadások már nem. Külföldi kiküldetésekre egyéb speciális szabályok is vonatkoznak (pl. napidíj).
  • Gépjármű: Amennyiben a vállalkozásunk nevére vásárolunk személygépkocsit, akkor meg kell fizetni a cégautó adót. Ennek ára igen magas lehet, viszont ebben az esetben minden felmerülő költséget (pl. üzemanyag, karbantartás) elszámolhatunk.
  • Tárgyi eszközök: Olyan eszközök, amelyek 1 éven túl szolgálják a vállalkozás érdekét. A használat megkezdésekor nyilvántartásba is fel kell vezetnünk, majd az eszközöket az értékcsökkenés szabályai szerint szükséges elszámolni.

Miért érdemes katásként is gyűjteni a számlákat?

Az iparűzési adóban az éves tételes összege (2 x 25.000 Ft) csak egy választási lehetőség, azonban ha túl alacsony a bevételi szintünk, több településhez tartozunk, sok az anyagjellegű költségünk, akkor nem a legkedvezőbb döntés. Ha nem ezt választjuk, nekünk is ugyanolyan bevallást kell készítenünk mint másnak és az anyagjellegű költségeinket levonhatjuk.

Ha áfás katásak vagyunk, akkor a költségeink áfa tartalma levonható a fizetendő áfából, így ebben az esetben is érdemes megőrizni a számlákat.

Ezek mellett természetesen minden vállalkozónak saját érdeke, hogy tisztában legyen azzal, hogy milyen költségszint mellett működik, ehhez pedig célszerű minden esetben egy saját nyilvántartást vezetni a költségszámlák adataival.

 

Forrás: Billingo