Milyen adózási formára lehet váltani a KATA után?

Szeptember elsejével lép érvénybe az új KATA (kisadózó vállalkozások tételes adóneme) törvény, ezért sok vállalkozónak körül kell néznie, mert nem biztos, hogy befér a megváltozott feltételrendszerbe. A becslések szerint a 450 ezer vállalkozót érintő átalakulás után csupán kevesen alkalmazhatják a jól bevált adóformát, így a többségnek meg kell fontolnia, hogy milyen módon folytatja vállalkozási tevékenységét. Gyűjtésünkkel szeretnénk ezt a választás megkönnyíteni.

A törvénymódosítás miatt több százezer kisvállalkozó és vállalkozás élete változik meg szeptembertől, ezért összegyűjtöttünk néhány további adózási lehetőséget, hogy mindenki kiválaszthassa a számára legmegfelelőbbet. Fontos megjegyeznünk, hogy mielőtt döntést hozunk, javasolt – egy üzleti terv elkészítése mellett – további egyeztetés szakértővel, aki segítségünkre lesz a későbbi adóvonzatok kiszámításában.

A KATA körébe tartozó egyéni vállalkozóként továbbra is több lehetőségünk van, ha folytatni szeretnénk tevékenységünket. Aki ezekben az adónemekben folytatná, annak október 31-ig nyilatkoznia kell az adóhatóság felé:

  • Vállalkozói személyi jövedelemadózás (vszja) – ebben az esetben nincs értékhatára a bevételeinknek. Az adózás valódi költségelszámolással működik. A vállalkozási tevékenységből származó jövedelmet úgy állapítjuk meg, hogy a bevételből levonjuk az elismert és igazolt költségeket. Fizetnünk kell a vállalkozói adóalap (9%) mellett a vállalkozói osztalékalap (15%) után is. Ezen költségek mellett gondolnunk kell a szociális hozzájárulási adóra, tb és iparűzési adóra is a kamarai hozzájáruláson felül. Ez az adózás azoknak lehet jó, akik több költséget tudnak elszámolni.
  • Átalányadózás – itt már van felső értékhatár, ami 24 millió forint, kiskereskedelmi szolgáltatóként pedig 120 millió forint. Főállású átalányadózóként az adó és járulékkötelezettségünket kimeríti a 15%-os személyi jövedelemadó, a 13%-os szociális hozzájárulási adó és a 18,5%-os társadalombiztosítási járulék. Nyereség után nem kell fizetnünk, illetve az osztalékadó alól is mentesülünk.

Ha egyéni vállalkozásunk átvinnénk egyszemélyes Kft.-be, akkor az alábbi lehetőségekkel számolhatunk:

  • Társasági adózás (tao) – ennek mértéke 9%, viszont csak az eredmény után kell fizetnünk. Amennyiben a vállalkozásunk jogosult rá az adó mértéke csökkenthető adókedvezmény igénybevételével. Társas vállalkozóként a legjobb döntés számunkra a TAO. 
  • Kisvállalati adó (kiva) – mértéke 10%, ami kiváltja a 9%-os társasági és a 13%-os szociális hozzájárulási adót. 50 fő és évi 3 milliárdos bevétel alatt vehetjük igénybe. Akkor lehet előnyös számunkra, ha a bérköltségünk magasabb, mint a nyereségünk.

Fontos, hogy ha az utolsó kettő adózási mód közül választjuk valamelyiket, akkor a bevételi nyilvántartás helyett automatikusan áttérünk a számviteli törvény hatálya alá. Vagyis leltárt és nyitómérleget kell készítenünk, amit könyvvizsgálóval kell jóváhagyatnunk.

Ha esetleg nem tudod, hogy hogyan tovább a KATA után, akkor keresd BUPA KATA Kalkulátorunkat, ami mindössze néhány lépés után megmutatja, hogy milyen lehetőségek közül érdemes választanod szeptember 1-től.

 

Forrás: HrPortál