A magasabb bérek és az alacsony energiaárak továbbra is fogyasztásra ösztönzik a lakosságot. A magánfogyasztásban az Európai Bizottság is bízik: idén ez lehet a gazdaság motorja, kockázatot csak az unión kívüli tényezők jelenthetnek.

A negyedik éve tartó gazdasági felívelés ellenére idén csak óvatosan lehetünk optimisták. Az Európai Bizottság 2017-ig javulásra számít, és valóban nem kell recessziótól tartani, de a tavalyinál mérsékeltebb lesz idén a gazdasági növekedés: várhatóan 1,9 százalék körül stabilizálódhat az unió egészére nézve.

Magyarországon tavaly a magánfogyasztás és az export növekedésének köszönhetően a GDP 2,9 százalékkal nőtt, de 2016-ban ez 2,3 százalékra mérséklődhet. „A magyar gazdaság idei lassulásának fő oka nem az export fékeződése, hanem a beruházások öt százalék körüli visszaesése lesz” – fogalmazott a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése. A visszaesést pedig a tavalyi dömpinget követően az uniós támogatások csökkenése, illetve az üzleti szféra alacsony beruházási hajlandósága okozza. A kormányzat az EU-támogatási pénzek gyorsított elköltése, a lakásépítések ösztönzése és a jegybank növekedéstámogató programja révén igyekszik serkenteni a növekedést, ezektől azonban inkább csak jövőre várható érdemi hatás, írja a GKI.

Jó hír ugyanakkor, hogy idén vélhetően a lakossági fogyasztás lesz a növekedés elsődleges motorja. Mivel Európa-szerte növekednek a jövedelmek, és a munkanélküliség is csökkenőben van, egyre többet tudunk költeni is. Bár egyes országokban, így például Görögországban, vagy Spanyolországban, az állások hiánya továbbra is rendkívül nagy problémát okoz, alapvetően egyre kevesebb a munkanélküli Európában: uniós szinten 9,5 százalékról 9,0 százalékra csökkenhet az idén. Magyarországon idén hat, jövőre akár az öt százalékra is süllyedhet a ráta, amennyiben folytatódik gazdaságunk egyenletes bővülése, ugyanis a magánszektor egyre inkább kiveszi a részét a munkahelyteremtésből. „A közmunkaprogram elsősorban nem hatékonysági, hanem kulturális kérdés volt, a munkához való hozzáállást kellett megváltoztatni a lakosság bizonyos részénél” – fogalmazott Pesuth Tamás közgazdász a közfoglalkoztatási program hatásairól.

A legnagyobb félelmek: az olaj és az export

Sokan aggódva nézik, hogy mi történik az olajárakkal, hiszen ennek alakulása is nagy hatással lesz a gazdaságunkra idén. A vészjósló forgatókönyvek szerint az alacsony energiaárak miatt globális tekintetben egész szektorok, s így az ezeket finanszírozó bankházak és az ebből élő országok kerülhetnek nehéz helyzetbe – bár ez idén nem valószínű. Az unió tekintetében sokkal nagyobb kockázatot jelent az export csökkenése, ugyanis az olajtermelő és a feltörekvő országok, különösen Kína gazdaságának lassulása miatt mérséklődhet az oda irányuló kivitel Európából. „Alapforgatókönyvünk szerint sikeres átállás várható a korábbi termelésalapú modellről egy fogyasztás- és szolgáltatás alapú modellre. De természetesen óvatosnak kell lennünk” – fogalmazott Pierre Moscovici, gazdasági és pénzügyekért felelős uniós biztos. De ezzel párhuzamosan az alacsony energiaáraknak köszönhetően több pénz marad az európai vállalatok és fogyasztók zsebében is. Ezért a vásárlások növekedése kedvezően hathat a kereskedelemre, így a gazdaságra is.

Geopolitikai tényezők

A feltörekvő országok lassulása mellett kockázatot jelenthet a globális kereskedelem gyengülése, és a különböző geopolitikai bizonytalanságok is. Már saját bőrünkön érezzük az európai országokra nehezedő migrációs nyomást, amely elsősorban a legnagyobb befogadó országokat viselheti meg anyagilag. Ami számunkra sokkal nagyobb kockázatot jelenthet, az a schengeni rendszer összeomlása, azaz a határellenőrzés visszaállítása a tagállamok között. Ez nem csak annyit jelent, hogy nem tudunk egyszerűen átautózni Bécsbe, hiszen az áruk szabad mozgását is korlátozná. A határellenőrzés pedig jelentően meghosszabbítaná a kiszállítások idejét, ami nem kevés költségnövekedéssel járna a cégek és a fogyasztók számára. A magyar gazdaságot összességében például 3-11 milliárd euró közötti kár érné, írja a német Bertelsmann Alapítvány tanulmánya. A GKI elemzése szerint a jelentős nemzetközi politikai kockázatok miatt növekszik a kétsebességes EU létrejöttének valószínűsége, ami főleg hosszabb távon rontaná Magyarország perspektíváját.

Óvatos optimizmus

A növekedés már az első negyedév vége felé is bizonytalanabbnak tűnik, mint az év elején. Éppen ezért aktív az Európai Központi Bank is, amelynek már megvalósított és a jövőben esedékes intézkedései pozitív irányba terelhetik a folyamatokat. A pénzbőség és az alacsony kamatszint politikájának célja, hogy az eurózónában két százalék körül tartsák az inflációt. Ezt a szintet tekintik a fogyasztást legjobban ösztönző mértékűnek. Pierre Moscovici szerint a kockázatok miatt azonban most többet kell tenni a beruházások ösztönzéséért, a versenyképesség javításáért, és rendbe kell hozni a tagállamok államháztartását. „A gazdaságban szerkezeti átalakulásra van szükség, mert a nyersanyagalapú iparra nem lehet építeni hosszútávon, a gazdaságpolitikai célokat a tudásalapú gazdaságnak kell alárendelni” – fogalmazott Pesuth Tamás is. Az előrejelzések egyébként az év második felére gyorsabb ütemű növekedésre számítanak az unió gazdaságában.