Érdemes jó előre felmérni, megbecsülni a vállalkozások forgalmát, és ehhez igazítani a beszerzendő online pénztárgép tulajdonságait, de legfőképp idejében megrendelni a készüléket, mivel előreláthatólag most is utolsó körös roham várható az októberi bevezetési határidő előtt.

„Noha szeptember 30-tól számos új tevékenységi körre terjeszti ki a kormány az adóhatósághoz bekötött online pénztárgépek kötelező használatát, egyelőre nem tapasztalnak érdemi érdeklődést a gyártók e körből″ – mondta megkeresésünkre Novák Zoltán, a Magyar Pénztárgép Szövetség elnöke. A márciusi NGM rendelet új tevékenységi körök esetében rendelte el az online kassza használatát, így októbertől a gépjármű-javítók, alkatrész-forgalmazók, vendéglátók és szálláshely-szolgáltatók (kivéve a falusi turizmusban résztvevők), diszkótulajdonosok, a plasztikai sebészetek, ruhatisztítók, fitnesztermet üzemeltetők és masszőrök tevékenységébe, forgalmába is belelát majd az adóhatóság.

A vállalkozás TEÁOR száma alapján egyértelműen beazonosítható, hogy egy adott vállalkozásnak kell-e pénztárgép vagy sem. Ebben általában a könyvelők tudnak segíteni, az ő közreműködésükre pedig egyébként is szükség lehet, mert ők igénylik a NAV-tól a pénztárgépekhez szükséges üzembehelyezési kódot.

Pontos adatok nincsenek, csak becslések arról, hogy mekkora lehet az újonnan kasszahasználatra kötelezettek köre: ezek szerint reálisan 25-30 ezer vállalkozást érinthet a változás, viszont feltételezhető, hogy ezek közül már jó néhányan most is használnak pénztárgépet, így az is elképzelhető, hogy csak 15-20 ezer gépről beszélünk – mondta Novák Zoltán.

Szerinte legkorábban augusztus közepén, végén élénkülhet meg a piac, egyrészt a nyári szabadságolások, másrészt pedig amiatt, hogy számos érintett kivár a rendeléssel és a vásárlással. Egyrészt a bevezetéshez nyújtott esetleges állami támogatásban reménykedik a vállalkozások egy része – az előző bevezetési körben volt ilyen, jelenleg azonban a szövetségnek nincs tudomása arról, hogy bármi effélére készülne az illetékes szaktárca. 

Az érintettek egy másik része a tavaszi rendeletmódosítás nyomán meginduló fejlesztések eredményeképp új műszaki tulajdonságokkal piacra dobott kasszákra vár. A fejlesztések zajlanak, de az új rendeletnek megfelelő gépek engedélyezését azonban még nem lehetett eddig megkezdeni, mert a NAV szerverein még nem lehet az összes új funkciót tesztelni –mondja Novák Zoltán. A könnyebb szervizelhetőséget biztosító tavaszi rendeletmódosítás azt is lehetővé teszi, hogy a jövőben az újra megszemélyesíthetővé tett pénztárgépeket értékesíthesse a tulajdonos.

A használt gépek piaca azonban még nem alakult ki. A jövőben azonban arra ügyelniük kell majd az érintetteknek, hogy ha valaki felszámolja a vállalkozását, és el akarja majd adni a pénztárgépét, egészen addig, amíg az új üzemeltető adatai nem kerülnek a pénztárgépbe, az eredeti tulajdonos lesz felelős a pénztárgépért – hívta fel a figyelmet az elnök. Épp ezért azt javasolja, hogy használt gépet csak biztos forrásból forgalmazótól vagy forgalmazó szerződött szervizétől vásároljanak a vállalkozók, és ha lehet, akkor nekik is adják el.

Bár az újonnan online kasszahasználatra kötelezettek nem érdeklődnek még tömegesen a gyártóknál, a pénztárgépek értékesítése folyamatos.  Novák szerint mivel Magyarország jellemzően árérzékeny piac, így jól fogynak az olcsó gépek, de egyre többen befektetésnek, munkaeszköznek tekintik a pénztárgépet, és folyamatosan nő az igény a minőségi gépek iránt is. A kiválasztás előtt fontos minél jobban megbecsülni, hogy naponta hány nyugta fog készülni. Például, ha kiskereskedelmi üzletről beszélünk, ahol naponta  száz ügyfél is megfordulhat, és fontos az ügyfelek folyamatos, zökkenőmentes kiszolgálása, akkor érdemes a minőségibb, magasabb árfekvésű gépeket választani – mondja a szakember. Nem árt azt is átgondolni, hogy szükség lehet-e cikkelemes nyilvántartó programra, esetleg szeretne-e valamikor hűségprogramot indítani a bolttulajdonos, mert nem minden pénztárgépet lehet számítógéppel összekötni. Érdemes tanácsot kérni a gépet beüzemelő szerviztől is.

A forgalombecslés azért is fontos, mert az ennek alapján kiválasztott eszköz mobil adatkommunikációs díja is eltérő lehet. A kiskasszák, vagyis a hagyományos – ám online kommunikációra képes – pénztárgépek havi adatforgalmi díja nettó 1.500 forint jelenleg, bár az érintett vállalkozásokat képviselő érdekvédelmi szervezetek lobbiznak a díjak csökkentéséért a szaktárcánál. A szolgáltatók viszont a hatóságilag megállapított adatszolgáltatási díj emelését szeretnék elérni az NGM-nél, a tárca azonban még nem kezdte meg a díjról szóló egyeztetéseket egyik féllel sem. A gyártók szerint mindenesetre ezek a pénztárgépek fele annyi papírt használnak, mint a korábbi, online időszak előtti gépek, a folyamatos adatkapcsolat miatt ugyanis nem kell kontrollszalag, vagyis lényegében az üzemeltetési költségek nem változtak. A nagyobb teljesítményű, számítógép alapú nagykasszák adatforgalmi díja egyébként havi nettó 2.500 forint.