Hogyan lépjünk fel az ülőmunka káros hatásai ellen?

A szakemberek egyöntetűen vélekednek arról, hogy a tartós ülőmunka a belső- és mozgásszervekre egyaránt ártalmas. Sajnos teljesen elkerülni nem tudjuk, manapság már azok is sokat ülnek a monitor előtt, akik alapvetően nem irodai munkát végeznek. Ugyanakkor van néhány dolog, amit bevethetünk a szervezetünk védelméért – ezeket mutatjuk most be.

„Az ülés az új dohányzás” – hangzik a mondás, ami elsőre ugyan túlzónak és elcsépeltnek tűnhet, ennek ellenére az egészségre gyakorolt ártalmas hatásokat tekintve megalapozottan vonhatunk párhuzamot a kettő között.

A kutatások szerint az ülő életmód a gerinc és más mozgásszervi fájdalmas megbetegedéseken túl a belső szervekre is rossz hatással van. Megduplázza a szív- és érrendszeri megbetegedés, az elhízás és a kettes típusú cukorbetegség kockázatát, növeli a vastagbélrák, a petefészekrák, a magas vérnyomás, a csontritkulás és a magas koleszterinszint kialakulásának esélyét, sőt a depresszió és a szorongásos zavarok megjelenésének valószínűségét is.

A rendszeres testmozgás rendkívül fontos, ugyanakkor a napi fél óra edzés még nem jelenti azt, hogy a nap további részében védve vagyunk az ülés ártalmas következményeitől. Egyes kutatások szerint körülbelül napi 10 ülve töltött óránál már az intenzív és/vagy gyakori testedzés sem tud kellően kompenzálni.

Na de akkor mit tehetünk?

Természetesen nem szabad felhagyni a mozgással, hiszen számos pozitív hatással bír mind a testi, mind a lelki egészségünkre, és az említett veszélyek is csökkenő tendenciát mutatnak az edzés növelésével.

A szabadidőnkön túl a munkaidőnkbe is csempésszünk egy kis mozgást: Dr. Erin Michos kardiológus azt tanácsolja, hogy minden 20 perccel töltött ülés után próbáljunk meg 8 percig állva dolgozni, majd 2 percet sétálni. Emellett igyekezzünk minél több lépést megtenni a mindennapjainkban, a szakemberek szerint az ideális lépésszám napi 10 ezer környékén mozog.

Van még néhány módszer, amit bevethetünk, ha már egész napra a székbe vagyunk „kényszerítve”:

  1. Helyes testtartás: a székünk igazodjon a gerinc ágyéki régiójának görbületéhez (ennek híján bevethetünk egy kispárnát is támasztéknak), a képernyő tetejét pedig állítsuk szemmagasságba. Ha asztali gépet használunk, vagy van különálló billentyűzetünk, helyezzük a monitort kartávolságra. Talpunk érintkezzen a talajjal vagy egy irodai lábtámasszal.
  2. Változatosság: ha vannak olyan (akár apró) feladataink, amik nem kötnek az íróasztalhoz, azokat lehetőleg osszuk el a nap a különböző szakaszaira.
  3. Emlékeztetők: a monitor képes teljesen beszippantani, sokszor észre sem vesszük, hogy régóta fel sem álltunk. Állítsunk be emlékeztetőt, és ha nagyon elfoglaltak vagyunk, akkor is álljunk fel nyújtózkodni legalább fél óránként-óránként.
  4. Sétáló meetingek: kis létszámú megbeszéléseket akár egy parkban sétálva is lezavarhatunk.
  5. Szakértői segítség: érdemes felkeresni egy gyógytornászt is, aki a helyes testtartás mellett erősítő gyakorlatok megfelelő kivitelezését is megmutatja.

 

Forrás: Pszichoforyou