Cégvezetőként akkor fontolgatjuk komolyabban a hitelfelvételt, ha baj van, és nem elég az önerő. Pedig, ha épp jól megy az üzlet, a jól megválasztott hitel az ugrásszerű fejlődéshez is lökést adhat. Az alábbiakban Szabó Gábor, a Budapest Bank mikrovállalkozási szakértője, egyben a Dobbantó tréning pénzügyi trénere tanácsai olvashatók.

Egy vállalkozás forrásszerzési lehetőségei sokfélék lehetnek: nyilvánvaló első körben az önerő, a család, a barátok és ismerősök. Ha ez nem elég, vállalkozásunknak adhatunk tulajdonosi hitelt, pályázhatunk különféle támogatásokra, mikrovállalkozói hitelprogramokra, vagy banki hitelért folyamodhatunk. Most ez utóbbi típusait vizsgáljuk meg közelebbről.

Első, és nagyon fontos szempont, hogy milyen célból van szükségünk plusz forrásra: 1) likviditás biztosítására, 2) eszközfinanszírozásra, 3) beruházási célra.

Likviditási céllal – hogy a szokásos kiadásainkat fedezni tudjuk addig is, amíg a kintlévőségeinkre várunk – jól működhet a folyószámlahitel vagy a vállalkozói hitelkártya. A folyószámlahitel egy szabadon felhasználható vállalkozói hitel, amelyhez általában nem kell tárgyi fedezet. Folyószámlahitel igénylésén érdemes elgondolkodni, ugyanis nem csupán biztonsági hálóként tesz jó szolgálatot váratlan kiadás vagy bevétel-kimaradás esetén, hanem megakadályozza, hogy késedelembe essünk az adóhatóság felé, vagy akár egy közüzemi számla befizetésével. Ez fontosabb, mint gondolnánk! Ugyanis a hitelképességünk múlhat rajta: ha nem is most rögtön, de lehet, hogy öt év múlva hitelt fogunk igényelni, hogy vállalkozásunkat továbbfejlesszük, és akkor az első, amit a bank meg fog vizsgálni az az, hogy estünk-e már (igen, évekre visszamenőleg!) fizetési késedelembe. Ha előrelátók vagyunk, és az ilyen eshetőségeket elkerüljük, a jövőben sokkal több kaput hagyunk nyitva magunknak. Kamatot csak a ténylegesen igénybe vett összeg után kell fizetni, a visszafizetett összeget pedig újra meg újra felhasználhatjuk (ezt nevezik rulírozó hitelnek).

Eszközfinanszírozásra – például jármű – vagy gépbeszerzésre ideális megoldás lehet a lízing. Itt maga a lízingelt eszköz jelenti a fedezetet a kölcsönre. A tulajdonjog a lízingcégnél marad, mi pedig a könyvelésünkben költségként elszámoljuk a havi lízingdíjat.

Beruházási célra általában nagyobb összegű és hosszabb futamidejű hitelekről beszélünk, itt alapvetően meg kell különböztetnünk a tárgyi fedezetet igénylő hiteleket (pl. jelzáloghitel, lombard hitel) és a fedezet nélkülieket. Általában készüljünk arra, hogy a cégtulajdonos kezességvállalására mindig szükség lesz.

A hitelbírálat során a bank célja, hogy minimalizálja a kölcsön kihelyezésével járó kockázatokat. Nem árt tudni, hogy a pénzintézetek milyen szempontok alapján mérlegelik, hogy adjanak-e a vállalkozásunknak hitelt, avagy sem, illetve ha igen, milyen feltételek mellett. A teljesség igénye nélkül ilyen szempont például:

• A vállalkozásunk működési múltja és számla múltja, avagy mindig időben eleget teszünk-e a fizetési kötelezettségeinknek, vannak-e likviditási problémáink?
• A tevékenység körünk (TEÁOR számok szerint), ugyanis kockázatosabb tevékenységeket jó eséllyel nem, vagy ha mégis, inkább fedezettel finanszíroznak a bankok;
• Van-e rendszeres számlaforgalom? Jó, ha van havi szinten, és nem készpénzes, hiszen az a bank számára láthatatlan;

• Van-e lejárt tartozásunk?
• A vállalkozásunk – vagy valamelyik tulajdonosa! – szerepel-e a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR), korábbi nevén a BAR-listán? Ha igen, ne nagyon számítsunk arra, hogy újabb kölcsönt kapunk;
• Nyereségesen működünk-e?
• Nem vagyunk-e túlságosan eladósodva?
• A saját tőkénk legyen pozitív! Ha már „elfogyasztottuk”, vagy mínuszba ment át, nagyon sokat árt a hitelképességünknek;
• Van-e adótartozásunk? Ugyanis az adóhivatal a sorban az első, amely inkasszóval (azonnali beszedési megbízással) nullázhatja le a számlánkat;
• Ha van kapcsolt vállalkozásunk, azzal minden rendben van-e?
• Ha kezességvállalás szükséges, van-e megfelelő kezesünk?

Végezetül néhány tipp:

• Ne feledjük: fedezett hitel esetén csak tehermentes ingatlan jöhet szóba;
• Hiba – méghozzá elég gyakori –, ha nincs a cégnek üzleti terve, mert anélkül nehéz megbecsülni a finanszírozási igényünket; 
• Ha a vállalkozásunk fejlődő trendet mutat, mindenképpen jó pontot jelent a pénzintézetek szemében.