Ha fejlődni akarsz, legyél hitelképes

Tévhit, hogy a hitelképességünkkel csak akkor kell törődnünk, ha már eljutott egy fenntartható szintre a vállalkozásunk működése, és itt az ideje a növekedésnek, továbblépésnek. Nem hiába „divatos” az üzleti életben a tudatosság hangsúlyozása: ha pár év múlva hitelfelvételt tervezünk, már most forduljunk szakemberhez, banki tanácsadóhoz vagy pénzügyi közvetítőhöz. A bankok alapvetően azt vizsgálják, hogy a hitel igénylője képes lesz-e a törlesztésre, illetve a vállalkozása jövedelmező-e. Azért kell előre tájékozódnunk, mert ez a törekvés megalapozhatja az üzleti döntéseinket az évek folyamán.

Amikor a tervezett fejlesztéshez a vállalkozás saját tőkéje nem elegendő, sokan a közvetlen környezetükhöz fordulnak anyagi segítségért. Ez nem biztos, hogy minden esetben szerencsés megoldás az ötleteid finanszírozására, hiszen a kapcsolataidat nagymértékben terhelheti egy komolyabb tartozás, különösen, ha a törlesztéssel gondok adódnak. Nem véletlen, hogy ezt a finanszírozási forrást angolul a 3F-nek nevezik: „Friends, Family, Fools”, azaz „barátok, család, bolondok”.

A banki hitel tisztább viszonyokat teremt. Ennek feltétele azonban, hogy hitelképesnek bizonyuljon a vállalkozás.

A hitelképességi vizsgálat célja, hogy a bank minimalizálja a kölcsön kihelyezésével járó kockázatokat. Ez a folyamat bankonként eltérő, de bizonyos objektív adatokkal érdemes előre készülni.

A hitelképességi vizsgálat során megnézik többek között a vállalkozás fő tevékenységi körét, korábbi eredményeinket és a cég kilátásait. Figyelembe veszik többek között a vállalkozás vagyonát (ideértve pl. az ingatlanokat és gépjárműveket), az árbevételét, mérlegét, de vizsgálják azt is, hogy van-e a cégnek vagy a tulajdonosoknak lejárt tartozása akár partnerek, akár az adóhivatal felé. Természetesen a már meglévő hiteleink is befolyásolják az újbóli hitelképességünket.

Ha az előzetes hitelminősítésen megfelelünk, következhet a hitelkérelmünk beadása és a  hitelbírálat során három lényeges elemet vizsgálnak:

  • A vállalkozás által benyújtott üzleti tervet, vagyis hogy a kapott hitelt mire fordítjuk, és abból milyen módon várható a hitel megtérülése.
  • A vállalkozás gazdasági-pénzügyi mutatóit, főkönyvi kivonatát: a cég bevételeit és kiadásait, követeléseit és kötelezettségeit, bankszámla-kivonatát, partner- illetve vevőlistáját.
  • A vállalkozás vezetőinek személyét, szakmai életútját: a felkészültség garancia lehet arra, hogy a vállalkozás vissza fogja tudni fizetni a felvett hitelt.

Nem elég nagyot álmodni, reálisan kell felmérni a lehetőségeinket is. A fenntartható fejlődés alapfeltétele, hogy a vállalkozó fel tudja mérni a pénzügyi helyzetét és reálisan szemlélje a lehetőségeit.

A statisztikák azt mutatják, hogy a kisvállalkozások mintegy fele az első pár év után lehúzza a rolót, mert nem áll rendelkezésére megfelelő tőke a fejlesztéshez. Ezt megelőzhetjük, ha folyamatosan arra törekszünk, hogy hitelképesek legyünk a bankok számára, hiszen nem tudhatjuk, mikor lesz szükség a Nagyi hitele helyett banki hitelre.