Ez nem a tökéletesség, hanem az „elég jó” időszaka!

A Dobbantó Program első online eseményén, az áprilisi Dobbantó Klubon a női szerepekről beszélgettünk a jelen időszak kihívásai szempontjából. Fodor Maksai-Anna és Steigerwald Zsuzsi, a VALUETEAM szakmai közösségében dolgozó szervezetfejlesztési tanácsadók számos tippet osztottak meg azzal kapcsolatban, hogy hogyan tudjuk egyensúlyunkat megteremteni, a stresszt és a kialakult helyzet nehézségeit kezelni.  Előadásuk egyik legfontosabb üzenete, hogy bár nőként hajlamosak vagyunk a tökéletesség hajszolására, most az is bőven elegendő, ha elég jól teljesítünk.

Legkülönfélébb elvárások, ellentmondások, állandó megfelelési kényszer, szorongás, multitasking magas fokon” – osztották meg gondolataikat a résztvevők az előadás kezdetén. Mind-mind olyan tényező életünkben, amelyek között egyensúlyozva erős frusztrációt érezhetünk szerepeink megélése során. Mindezekről beszélnünk kell, hogy önmagunk számára is tudatosítsuk a felmerülő problémákat, és egymásnak is segítséget tudjuk adni akár azzal, hogy egy támogató közegben elindul egy párbeszéd közöttünk.

Nők és férfiak

Valóban annyira mások a nők és a férfiak? Az élet más-más területein tud a két nem sikeresen helytállni? A szakértők az előadás elején rávilágítottak arra, hogy bár a két nem között biológiailag vannak eltérések, mint például a hormonális hatások, vagy a fizikum, de kutatások sora bizonyítja azt, hogy a kialakult szerepkörök forrásai jóval inkább a szocializációs folyamatok, a sztereotípiák és azok a beágyazott rutinok, amelyek a hazánkban hagyományos családmodellben fellelhetők. A két nem alapvetően több dologban hasonlít egymáshoz, mint amennyiben különbözik.

Mindezek után nem meglepő, hogy amiben a leginkább eltér a két nem egymástól, az a bizonytalanságérzet”- hívták fel a figyelmet a jelenségre a szakértők. Ugyanazoknál a kihívásoknál, munkafolyamatoknál vagy a magánéletben tanúsított magatartásunk során mi nők, sokkal inkább kétségbe vonjuk saját alkalmasságunkat, és törekszünk a maximalizmusra.

Szerepek a válság idején

Tudatosítanunk kell önmagunkban, hogy olyan kihívásokkal néznünk most szembe, amelyekre eddig nem volt példa. Az előadók szavaival élve, olyan, mintha egy hurrikánban lennénk, amelyre nem lehetett felkészülni.

Mostani életvitelünk jellemzője, hogy többségünk a különféle szerepeket azonos légtérben - és akár többet egyidejűleg - tölti be. Otthonunkban szülőként kissé pedagógussá is kellett válnunk, úgy, hogy közben saját szüleinkért is aggódunk, de feleségként és megértő párként is élünk. Nappalinkban lettünk cégvezetők is, az ügymenetért és csapatunkért felelős viselkedéssel és sürgető krízismenedzsmenttel.

Nehézséget jelent a szerepek közötti egyensúlyozás és az is, hogy egyáltalán a személyiségünk mennyire illeszkedik azokhoz. Pedagógusként helyt állunk, válságmenedzserként jól gondolkodunk? Mi történik akkor, ha az egyes szerepeken belül érnek minket ellentmondások, például a cégvezetőként mást várnak el tőlünk a beszállítóink és a partnereink?

Az előadók szerint jó módszer, ha korábbi tapasztalataink közül előhívunk önmagunkban olyan módszertanokat, amelyek egy korábbi kihívás esetén működött, és most is segítségünkre válhatnak. Továbbá nagyon fontos, hogy fogadjuk el, nem tudunk mindenkinek eleget tenni.

Kiemelt tanácsként megosztották velünk, hogy érdemes az egyes szerepeinknek dedikált helyet elkülöníteni otthonunkban és jó, ha tudatosan térünk át egyik szerepből a másikba némi átmenetet hagyva közöttük. Például, ha cégvezetőként dolgozunk 17 óráig az arra kijelölt munkasarkunkban, egy 15 perces teaszünetet követően váltsunk át az anyai mivoltunk teljeskörű megélésére.

 „Ez nem a maximalizmus, hanem a megküzdés időszaka. Nem a tökéletességre kell törekednünk, hanem arra, hogy épp elég jól helytálljunk” – hangzott el az előadáson legfontosabb üzenetként.

Stresszkezelés és egyensúlyi állapot

A stresszkezelés és az egyensúlyi állapot megteremtéséhez azt javasolták a szakértők, hogy tekintsük át, mi az, amire befolyással tudunk lenni, ez önmagában segít csökkenteni a bizonytalanságot, és magunkhoz ragadni a kontroll lehetőségét. Nézzünk szembe a nehéz érzéseinkkel, és tegyünk a jóllétünkért fizikai és lelki értelemben is. Ez jelenthet egy vállalást, elköteleződést, mint például a napi sport, vagy egy fix, „énidős” program mindennapjainkban, ami állandóságot ad és a kiszámíthatatlan helyzetben is megtestesíti a döntéseink valóságát és az irányíthatóságot.

A stresszkezelésnek olyan praktikus tanácsait is érdemes megfogadnunk, mint a mély légzés és a relaxációs technikák, az olvasás, vagy a kertészkedés. Különösen jó, ha papírra vetjük gondolatainkat, kiírjuk magunkból érzéseinket, és minden nap hálát adunk azokért a jó dolgokért, amelyek körül vesznek minket.

A stressz kezelése azért is különösen fontos, hogy maradjon szabad kapacitásunk vezetőként és vállalkozóként újragondolni, a jelen helyzet mit kíván tőlünk, hogy kreatív probléma megoldással tudjuk átalakítani akár stratégiánkat, vagy, hogy megértéssel tudjunk fordulni munkatársaink felé.  

Krízisre adott válaszaink

Cégvezetőként a krízisre adott válaszainknak munkánk során szélesebb körűnek kell lennie, hiszen csapatunkért is felelünk. Az előadók arra hívták fel a figyelmet, hogy a munkavállalók jóllétére fókuszáljunk elsősorban. Egyeztessünk jogászokkal, kérjünk segítséget azzal kapcsolatban, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy a lehető legoptimálisabban tudjunk a helyzeten átlendülni. Ellenőrizzük kiadásainkat és csökkentsük ott, ahol lehetőség van rá, figyeljük az ellátási láncot, hogyan alakul azok helyzete, akiktől üzletünk lehetőségei függnek, akik befolyással vannak ránk. Ami pedig még inkább hangsúlyos, kezeljük a ránk nehezedő stresszt, és készüljünk fel olyan forgatókönyvvel is, hogy akkor mi történik, ha mi magunk esnénk ki a munkavégzésből.