Fogyasztói trendek 2016-ban: a mindennapokba egyre inkább beépül a virtuális világ, miközben a lassabb, és egészségesebb életmód iránti igény is nő. A mérce magasra kerül: a kínálati oldalon egyre inkább innovatívnak, specifikusnak, könnyen elérhetőnek, és megbízhatónak kell lenni a versenyképesség fenntartásáért. Néhány fontos trend, amelyekre mindenképpen számíthatunk.

Sharing economy 

Továbbra is előre tör a megosztáson alapuló gazdaság, az a jelenség, amely során a fogyasztók, felhasználók kihasználatlan kapacitásaikat egymás rendelkezésére bocsátják. Az adózás és a foglalkoztatás tekintetében szürke zónának számító sharing economy teljes iparágakat forgatott fel eddig is, gondoljunk csak az Uberre vagy az Airbnb-re. Idén sem árt számolni ezzel.

Virtuális szükségletek

Egyre több fogyasztó igényli a valóságot kiegészítő virtuális technológiát, legyen szó mindennapi kommunikációról, közlekedésről, sportról vagy akár gasztronómiáról. Az élet megkönnyítésére szolgáló technológiák további elterjedése és a mesterséges intelligencia vívmányainak beépülése továbbra is komoly potenciállal rendelkezik. Idén még mélyebben beépül a társadalomba a hálózatosodás. kéne egy két példa

Okos vásárlás

Bár az akciók, a kuponok és a bónuszok át- meg átszövik életünket, a felhalmozás kultúrája egyre kevésbé szimpatikus a fogyasztók számára. A cél a jövőben inkább az ésszerű vásárlás lesz, megtartva az ár-érték arány figyelését. A vásárlás helyszínei is megváltoznak: az élelmiszer-kereskedők életstílus-boltokká lépnek elő. A trendi fogyasztó egyre kevésbé hagyja, hogy pillanatnyi impulzusok vezessék az árucikkek beszerzésében. Pontosan tudja, hogy mit keres, sőt: előzetesen – online – tájékozódik vagy éppenséggel az interneten vásárol.

Információátadás

A fogyasztók minden eddiginél több információt osztanak meg egymással  elsősorban a közösségi médiában, és ez érvényes a különböző termékekre, szolgáltatásokra is. gy például mivel egyre szélesebb körben elfogadott az az elképzelés, hogy a korrupcióval szemben hatékonyabb az online leleplezés, mint a rendőrség bevonása, idén még több ilyen jellegű online tartalomra számíthatunk.

Slow life

A felgyorsult világban a lassítás vágya idén is tovább gyűrűzik. A nyugalom, a lokalitás, az autentikusság és a természet közelségének igénye modern technológiákkal ötvözve egyre inkább megjelenik, gondoljunk például a városlakó őstermelőkre. Mindehhez ugyanakkor sok energia kell, ezért szükség van közvetítőkre, mediátorokra, akik egyszerűen elérhetővé teszik, avagy „házhoz szállítják” ezt az életmódot, illetve az ehhez szükséges tudást.

Új naturalitás

A fogyasztók egyre nagyobb része érzékeny valamire, legyen az akár étel, pollen, vagy időjárási tényező. A testi vagy lelki érzékenység egyfajta identitásképzővé, életstílussá válik. Ezért nő a kereslet az olyan termékkínálatra, amely figyelembe veszi a „rokon" betegségektől szenvedők igényeit. A „mentesség” hívó szó, a naturális és természetes termékek elterjedése pedig a digitális kultúra erősödésével egyre egyszerűbbé válik. A trend megjelenik szociális érzékenység terén is. Az alulról szerveződő karitatív tevékenységek is egyfajta státusznövelő szerepet kapnak.

Az apró bűnözések kultúrája

Míg néhány éve a kényeztetés örömei voltak a leginkább keresettek, a mai tudatos fogyasztó már másképp gondolkodik. A racionális, okos világban a tudatosság az első, ám ezzel az élet elveszti az élvezeti értékét. Éppen ezért a fogyasztó ma az apró luxusokban találja meg ezt: egy kis szénhidrát a szénhidrát-mentes életben vagy egy kis adalékanyag a natúr-kozmetikumokba: mert „csak egy kicsit” szabad, talán néha kell is.

Moodmarketing

A fogyasztók hangulatának leolvasása, és ennek meglovaglása egyre szélesebb piacot jelent. A hangulathoz megfelelő zene, termék vagy szolgáltatás mára elengedhetetlen. A moodmarketing ezért nagy jövő előtt áll: sikeressége a személyességében, játékosságában rejlik. A hangulatok dekódolására pedig egyre több eszköz áll rendelkezésre, akár gépi arcleolvasásról, akár vicces kommunikációs eszközről beszélhetünk.

Új együttélés

Az eddigi társadalmi szegmentáció új irányt vesz, ugyanis a különböző korosztályú, és más helyekről érkező emberek sokkal szabadabban és sokrétűbben építik fel identitásukat. Az eltérő világok találkozása egyre nagyobb hangsúlyt kap, hiszen mindenki szeretné megismertetni, demonstrálni identitását. A tolerancia és az elfogadás erősítése új lehetőséget jelenthet a piacok számára.

Bizalomvesztés

A multicégekbe vetett fogyasztói bizalom a nagyobb botrányok, csődök mentén megingott. A kritikus fogyasztó szkeptikus azokkal a vállalatokkal szemben, amelyek betekinthetnek szokásaikba, tevékenységeikbe. Éppen ezért egyre nagyobb az igény a transzparenciára, a széles körű információkra, amelyek mentén dönthetnek az adott termék, szolgáltatás használatáról.

Mindig a jobbat

A mérce egyre magasabbra kerül: a fogyasztók minőségre, életszínvonalra, jobb hétköznapokra vágynak, elvárásaik saját magukkal szemben bővülnek. Az egészség, a tudás, a folyamatos tanulás és az önfejlesztés státusz-kérdés. Ugyanerre van szükség a termékekben, márkákban is: hogy a fogyasztók megtalálják azt a pluszt, amellyel azonosulni tudnak, és amely mélyebb ismereteket kínál számukra.