Az egyéni vállalkozás indításának lépései

Ha a nulláról szeretnénk vállalkozást indítani és az egyéni vállalkozói formát választjuk, elsőre nehéznek tűnhet a folyamat kivitelezése. Hogyan kezdjünk neki, milyen adózási formát keressünk? Cikkünkben ezekre és további kérdésekre gyűjtöttünk válaszokat.

Első lépések

Amennyiben még nem rendelkezünk Ügyfélkapuval, érdemes ennek a regisztrálásával kezdeni, nem csak azért, mert az egyéni vállalkozás elindítása is könnyebb vele, de később itt tudjuk majd lekérdezni az adószámláinkat, vagy éppen elküldeni az adóbevallásunkat. Ez a platform gyakorlatilag minden ügyintézést leegyszerűsít. Ezután ki kell töltenünk a bejelentő nyomtatványt a Webes ügysegéd oldalán. A későbbiekben itt tudjuk majd módosítani is az egyéni vállalkozói adatainkat (pl. új tevékenységi kör bejelentése vagy korábbi megszüntetése, székhely módosítása).

Milyen adatokat kell megadnunk az egyéni vállalkozás indításához? A személyes adatok mellett meg kell határoznunk az egyéni vállalkozás székhelyét. Amennyiben az ingatlan nincs a tulajdonunkban, vagy más a haszonélvezője, úgy szükségünk lesz a székhelyhasználat jogcímét igazoló okiratra is az ingatlan tulajdonosától/haszonélvezőjétől. Már a folyamat elején meg kell adnunk a tevékenységi köröket, melyeket vállalkozóként végezni fogunk. Mivel bizonyos tevékenységi körök képesítéshez kötöttek, ezért annak meglétét okirattal kell igazolni. A következő lépés innen az, hogy adózási formát választunk.

Az egyéni vállalkozók adózása

Több lehetőség közül is kiválaszthatjuk, hogy az egyéni vállalkozásból származó jövedelmünket milyen módon adózzuk le. Választhatjuk a vállalkozói SZJA-t, az átalányadózást, valamint Kata adózást is. A mérlegelésnél a vállalkozási tevékenységből származó bevétel nagyságát kell figyelembe venni. Az alanyi adómentesség értékhatára évi 12 millió forint. Év közben indított vállalkozás esetén az értékhatár a 12 millió időarányosan számított összege. Ekkor mentesülünk az áfa fizetési- és bevallási kötelezettség alól. Amikor átlépjük az említett értékhatárt, akkor át kell térni az áfás számlázásra és áfa-bevallást kell készítenünk, áfamentes tevékenységnél viszont nem kell áfát felszámítani.

Kisadózó vállalkozások tételes adója, azaz a Katás adózás előnye, hogy a különféle fizetendő adók és járulékok helyett havi fix összegű adót kell befizetnünk, ami főként kezdő vállalkozóként óriási segítség. A Katázás hátránya viszont az, hogy a fix összegű adót akkor is fizetnünk kell, ha valamiért éppen nem volt bevételünk. Bevételhatárhoz kötött szabályozás azonban nincs, az egyéni vállalkozó bármekkora bevételt elérhet, ettől még maradhat Katás.

Kötelező minden vállalkozás számára az iparűzési adó fizetése is a székhely szerint illetékes önkormányzatnak. Ha a székhelyünktől eltérő településen létesítünk telephelyet, akkor ehhez az önkormányzathoz is be kell jelentkezni. Az iparűzési adó mértékét törvény maximalizálja 2%-ban, de az önkormányzatok saját hatáskörükben kedvezőbb adómértéket is meghatározhatnak.

A vállalkozóknak kötelező regisztrálni a Kereskedelmi és Iparkamarához, ami évi 5000 forintos tagsági díjjal jár. A regisztrációt online, a székhely szerint illetékes kamaránál kell megtenni és a vállalkozás nyilvántartásba vételét követő 5 napon belül ki kell fizetni a hozzájárulást.

Amikor nyilvántartásba került vállalkozásunk

Amikor az egyéni vállalkozás indítására vonatkozó kérelmünket elfogadják, nyilvántartásba vesznek, amiről az Ügyfélkapun keresztül értesítenek. Ez olyan, a vállalkozásunkra vonatkozó adatokat tartalmaz, mint például a KSH-, a nyilvántartási- és az adószám, a székhely, a bejelentett tevékenységi körök stb.

A nyilvántartásba vételt követő 15 napon belül pedig kötelező egy belföldi vállalkozói bankszámla nyitása (alanyi adómentesség esetén nem kötelező, de ajánlott), ennek elmulasztásakor pénzbüntetésre számíthatunk. Ezután érdemes számlázóprogramot is választani, amivel egyszerűen teljesíthetjük a kötelező online adatszolgáltatást a NAV felé.