Ablaküvegtől az autóiparig: a soproni Hirschler Glas

1899-ben terhes lett egy bécsi operaénekesnő, noha nem volt férjnél. Nem nagy ügy – gondolhatnánk, a K.u.K korszak csak a felszínen volt prűd, a háttérben – a korabeli sajtó csámcsogásától kísérve – zajlottak a szerelmi afférok, nagy port felverő válások és háromszögek. Gondoljunk csak Andrássy Gyulára, Mikszáthra vagy akár Rudolf főherceg drámába torkolló légyottjára Maria Vecerával.

Szerencsére a kínos eset pozitív fordulattal végződött: a szerelmi szálnak köszönhetjük Sopron egyik legsikeresebb családi vállalkozása, a Hirschler Glas létrejöttét, amely ma a világ nagy autógyárainak megbecsült beszállítója, egyike azon három európai vállalatnak, amely képes a legmodernebb igényeknek megfelelő visszapillantó tükröket gyártani.

„A történet úgy kezdődött, hogy dédnagyapám, aki Locsmándon, a mai Lutzmannsburgban élt, szerelmes lett a hölgybe” – kezdi mosolyogva a Hirschler Glas történetének ismertetését Hirschler Judit, aki ma az iparvállalatokat tekintve az ország egyik legsikeresebb vállalkozónője. A fiatalember a burgenlandi község megbecsült tagjaként egy üveges műhelyt működtetett. A derék locsmándi polgárok szemében azonban megbocsáthatatlan volt a kaland a „könnyűvérű bécsi nőcskével”. A fiatalok viszont szerették egymást, a család végül megenyhült, és hozzájárultak a házassághoz, egy feltétellel: a párnak el kellett költöznie Locsmándról.

Így kerültek a Hirschlerek Sopronba, ahol a dédnagyapa a századfordulótól kezdve felvirágoztatta az üzletet. 13 gyermekük született, akik közül hárman is az üveges szakmát választották. A monarchia szétesése után is Sopronban maradtak, abban a városban, amely befogadta őket, és amelynek megbecsült tagjai lettek. A Hirschlerek lettek a város üvegesei, és volt munkájuk bőven. Elhatározásukat és szakmai kitartásukat sem a történelem viharai, sem a generációk változásai nem ingatták meg. A második világháború végén, a szétlőtt, sérült soproni épületek ablaktalanul tátongtak – a nagypapa folyamatosan, éjt nappallá téve dolgozott, hogy a házak újra otthonokká válhassanak. Ekkor emelkedtek véglegesen a város legmegbecsültebb családjai közé.

A cég történetében az igazi fordulatot a hetvenes évek hozták meg. Judit édesapja ekkor kezdett tükrök gyártásával foglalkozni, s ezen a tevékenységen belül különös jelentőséget kaptak a gépjárművek számára készített visszapillantó tükrök. 1970-től már saját termékeiket szállították az Ikarus autóbuszgyárnak, és az AFIT-nak, amely a rendszer keretei között működő egyetlen gépjármű-alkatrészkereskedelmi cég volt.

Édesapja után, mint negyedik generáció, Judit vette át a vállalkozás irányítását. A korábbi üveges vonal visszaszorult, a vállalkozás a visszapillantó tükrök gyártására szakosodott. „Ez rendkívül kényes, precíziós munka” – magyarázza a tulajdonos-ügyvezető. Az alapüveget hajlítani, majd vágni kell, ezután kerül sor a foncsorozásra. A technológiai fejlesztés folyamatos, ma már automata gyártósorral dolgoznak, amelynek CNC berendezése vagy robotja pontosan méretre vágja és csiszolja az üveget.

„Az autógyárak csak a legmagasabb minőséget fogadják el. Ezért gyakorlatilag folyamatosan fejlesztünk, hiszen létkérdés, hogy versenyben maradjunk” – emeli ki Hirschler Judit. A Hirschler Glas igyekszik megfelelni a német kormányzat Smart Factory 4.0 néven ismert elvárásainak, ami lényegében azt jelenti, hogy a gyártás és logisztika emberi kéz érintése nélkül zajlik. A cég nemrégiben egy K+F pályázaton is indult, saját fejlesztésű speciális hajlítókemencével.

A kormányrúd biztos kezekben van: a vitorlázásban korábban élsportoló, többszörös magyar bajnok Judit – férje és fia hathatós támogatásával – hatékonyan irányítja az 55 főt foglalkoztató családi vállalkozás hajóját. Évente – elképesztő mennyiségű – 2,2 millió tükör kerül ki a vállalat üzeméből, s folyamatosan versenyeznek az autóipar nagyágyúinak megrendeléseiért. „Európában mindössze három, a világon sem túl sok gyár képes ilyen minőségben visszapillantó tükröket gyártani. Ennek ellenére nap mint nap meg kell szolgálnunk megrendelőink bizalmát” – mondja Hirschler Judit. Szemléletével minden bizonnyal nagyon is elégedett lenne a dédnagyapa, hiszen a Hirschler Glas jövője a 21. század elején jó időre ismét biztosított.