A közösségi média automatizálása – így legyél hatékony!

A közösségi média marketinget vállalkozóként sokszor a hátunk közepére sem kívánjuk. A rengeteg egyéb üzleti feladat és a magánéletünk mellett sokszor úgy érezhetjük, még egy ember kellene ahhoz, hogy a vállalkozásunk online jelenléte megfelelően tudjon működni. Épp az idő- és energiaspórolás miatt fontos, hogy a különböző közösségi felületeket a lehető leghatékonyabban kezeljük. Cikkünkben annak járunk utána, hogyan automatizálható a közösségi média kommunikáció.

Sokszor érezzük azt, hogy szükségünk lenne egy olyan közösségi média stratégiára, amely jóval hatékonyabbá teszi számunkra az online felületek kezelését. Erre valók a különböző automatizálási módszerek, amelyek közül az alábbiakban bemutatunk négyet.

1. Tartalmak időzítése

A közösségi média automatizálás legismertebb és talán legkevésbé megkerülhető eszköze az időzítés. A Facebook esetében egyszerű dolgunk van, hiszen a kezelői felületen be tudjuk állítani, mikor jelenjen meg egy bejegyzés. Az Instagram esetében azonban igazán jó tartalomidőzítő szolgáltatásokat olyan fizetős alkalmazásokban kaphatunk, mint a SocialBee, a Hootsuite vagy a Later. Érdemes azonban utánajárni ezeknek, és akár többet is kipróbálni, hiszen sok esetben ingyenes próbaidőszakot is igénybe vehetünk. Hosszú távon megéri ezeket használni akkor is, ha fizetni kell értük, ugyanis az az összeg, amelyet belefektetünk egy időzítő program előfizetésébe, bőven megtérülhet a megspórolt időnek köszönhetően.

Mindemellett, ha magát a posztolást nem is bíznánk „másra”, mindenképpen készítsünk előre content calendart, amelyben meg vannak írva a szövegek, és be vannak tervezve az időpontok. Posztoláskor a naptárból már csak be kell másolni a tartalmat az éppen készülő bejegyzésbe.

2. Chatbotok

Egy chatbot alkalmazása rendkívül hatékony módja annak, hogy folyamatosan kapcsolatban tudjunk maradni a fogyasztókkal. Tulajdonképpen 0-24-es válaszadást biztosít azokra a megszokott kérdésekre, amelyekre előre meg tudjuk határozni a válaszokat: „Mikor van nyitva a bolt?”, „Hol tudok rendelést leadni?”, „Hogy tudom visszaküldeni a terméket?”. A Facebook-nak rendkívül egyszerűen alkalmazható chatbot-rendszere van, ennek segítségével előre megírt kérdések közül választhatnak az érdeklődők. Csak rá kell kattintaniuk, és megjelenik a válasz az adott „gyakori kérdésre”. Ezeket a chatboxokat egyébként a Facebook Business Suite felületén tudjuk alakítani, nem szükséges hozzá semmiféle programozói tudás.

3. „Content curation”, azaz tartalmak újraosztása

Angolul content curation-nek hívjuk azt a tevékenységet, amikor olyan tartalmakat osztunk újra (reshare), amelyek nem a sajátjaink, de úgy érezzük, hogy érdekesek lehetnek a követőinknek is. Minden közösségi média felületen megvan az egyszerű módja a megosztásoknak, Instagramon például bárki más nyilvános bejegyzését el tudjuk helyezni a történetünkben. Mindez arra jó, hogy közzétehessünk iparági híreket, számunkra fontos ügyekkel kapcsolatos információkat, így izgalmasabbá, sokszínűbbé téve a jelenlétünket és tartalmainkat. Amennyiben a tartalmak újraosztása automatizmussá válik, rengeteg időt spórolhatunk vele, és relevánsak maradhatunk hosszú távon. Ráadásul tartalomgyártás nélkül gyorsan és könnyedén mutathatunk aktivitást a felületeinken – de ez nem mentesít minket az alól, hogy eredeti tartalmakat is készítsünk, hiszen a követőink elsősorban ránk és a vállalkozásunkra kíváncsiak!

4. Retargeting hirdetések

A Facebookon, illetve az Instagramon használt retargeting hirdetéseknek a lényege, hogy egy-egy felhasználónak többször is megmutatja a rendszer ugyanazt a hirdetést. Arról, hogy a targeting mit is jelent, korábban itt írtunk. A retargeting ehhez képest arról szól, hogy egy emberhez ne csak egyszer jusson el az adott hirdetés. Fontos ugyanakkor, hogy ezt profin készítsük elő, hiszen, ha olyan embernek tűnik fel újra és újra a hirdetésünk, akit az egyáltalán nem érdekel, az kellemetlenséget szülhet számunkra. Ugyanakkor, ha jól alakítjuk ki a retargeting-et, akkor olyan felhasználókhoz juthat el, akiket érdekelhet az adott termék, de első alkalommal nem döntöttek a megvásárlása mellett. Például egy webshop esetében, ha az oldalon megfelelően működik a Facebook Pixel, akkor olyan fogyasztókhoz juthat el a hirdetés ismét, akik meglátogatták már a vásárlói felületet, de végül nem vettek semmit a webshopon, másodjára azonban nem kizárt, hogy máshogy döntenek majd.

+1.    Elemzések

Ötödik pontunkban nem egy eszköz, de a közösségi média automatizálásnak egy elengedhetetlen háttérfeladata szerepel. Az online marketingben rendkívül fontos, hogy folyamatosan monitorozzuk az eredményeinket, statisztikáinkat. Szerencsére mostanra részletes és jól követhető analitikák állnak rendelkezésünkre, különösen a Facebook esetében. A social media ROI (Return of Investement) az a szám, amely megmutatja számunkra, hogy az adott közösségi média stratégiánk milyen arányban térül meg a befektetett költségekhez képest. Folyamatosan figyelnünk kell, hogy csak akkor ragaszkodjunk az alkalmazott módszereinkhez, tartalmainkhoz, ha azok tényleg megtérüléssel járnak. Ha megtanuljuk olvasni a különböző statisztikákat, és folyamatosan tisztában vagyunk az eredményeinkkel, az egyfajta folytonosságot, hatékonyságot eredményez, és segít megteremteni a feltételeit a folyamatok automatizálásának.

Minden esetben, amikor elakadunk egy kampány során, vagy úgy érezzük, nem olyan számok érkeznek a közösségi média marketingből, amilyeneket mi szeretnénk, érdemes a fent említett eszközökhöz nyúlni. Mindemellett sokat segíthet, ha figyeljük a versenytársaink online tevékenységét, hiszen inspirációt nyerhetünk belőle: a konkurencia hibáiból és erősségeiből is egyaránt tudunk tanulni, és ez is segít minket abban, hogy gördülékenyen és hatékonyan vezessük sikerre a vállalkozásunkat.

 

Forrás: Women In Business, Márta Krisztián