5 dolog, amit a sikeres vezetők soha nem mondanak

Kisvállalkozások vezetőiként csakúgy, mint nagyobb cégek esetében, nagyon fontos ügyelnünk arra, mit és hogyan kommunikálunk, hiszen ez nem csak a saját magunk, hanem munkavállalóink hangulatát is befolyásolja.

De mi is az az öt tabu, amelyet vezetőként mostantól remélhetőleg nem fogsz kimondani?

„Sajnálom, nem tehetek semmit.”

Gondolj csak bele, mit szólnál, ha a vevőszolgálati pultnál ez lenne a kérdésedre adott válasz: „Nem tudok mit tenni.” Most gondolkodj el azon, dolgoznál-e olyasvalakinek, akinek egyáltalán nincsenek ötletei. A jó vezetők soha nem fogynak ki az ötletekből, legfeljebb vannak olyan dolgok, amelyekre hirtelen nem tudnak mit válaszolni. Talán bizonyos helyzetekben valóban nem tudsz mit tenni, de ha rendszeresen ez a válaszod a problémákra, akkor egy idő után te magad és a csapatod is pesszimistává válik. Próbáld inkább a választ az alábbi alternatívával helyettesíteni: „Ha lenne egy varázspálcám, ezt és ezt tenném…”

MINDIG és SOHA

Az ezekhez hasonló, szélsőséges skálán mozgó megnyilvánulások veszélyes elemei lehetnek a vezetői szókincsnek. Az emberek nem felejtik az ilyen megjegyzéseket: „Te soha nem készülsz el időre”, vagy „Soha nem látom, hogy motivált lennél”. Inkább használd ezt a formát, ha szeretnél valakit változásra bírni, vagy ki akarod fejezni a nemtetszésedet: gyakran/néha, tapasztalom azt, hogy…

NEM, mert…

Ha azon kapod magad, hogy viszonylag gyakran követed ezt a gondolatmenetet: „úgysem fog sikerülni, mert ezelőtt sem sikerült soha ”, akkor ismerd fel időben, hogy most éppen lebeszéled magad arról, hogy sikerüljön. Helyettesítsd inkább ezzel: igen, meg tudnánk csinálni, ha ezek és ezek a feltételek adottak lennének. Teremtsd is meg hozzá a feltételeket!

Érthető, amit mondok?

Valószínűleg ezzel a kérdéssel inkább a saját érthetőségünkre szeretnénk választ kapni, azonban ez gyakran úgy csapódhat le, hogy kollégáinkat tartjuk „kevésnek” ahhoz, hogy megértsék a mondandónkat. Ezen felül egy ilyen kérdés megalázónak tűnhet, és azonnal befagyasztja a kommunikációt a felek között. Helyette inkább használjuk ezt: „Van esetleg bárkinek kérdése az elhangzottakkal kapcsolatban? Nem vagyok benne biztos, hogy teljesen jól magyaráztam el. Mit gondoltok?”

Igen, DE…

Talán annak a rossz berögződésnek köszönhető a használata, amit azért sajátítottunk el, hogy a kritikát finomítsuk: „Nagyon köszönöm, hogy dolgoztál vele, de…”Az ilyen mondatok azt a képzetet alakítják ki a kollégákban, hogy úgysem tudnak semmit sem jól csinálni, és megszokják, hogy mindig van egy „de”. Helyettesítsd inkább ezzel: „Nagyon köszönöm, hogy dolgoztál vele, értékelem az eredményeidet. Tudnál arra figyelni legközelebb, hogy…?”

Jó stratégia lehet, ha visszajelzést kérünk a kommunikációs stílusunkról, és levonjuk a következtetéseket. Gyakoroljunk önkritikát!