Navigáció

Vállalkozói ABC

Könyvvizsgálat

Egy vállalkozás éves könyvelésének megfelelő képesítéssel rendelkező szakember által történő átvizsgálása. Ez kiterjed a könyvelésre, a bizonylatok és minden más dokumentum ellenőrzésére is. A könyvvizsgálat a tulajdonosok számára hitelesíti a menedzsment (ügyvezetés) munkáját. A könyvvizsgálat Magyarországon – leegyszerűsítve – kötelező 200 millió forint nettó árbevétel vagy 50 főnél több munkavállaló esetében.

Kötvény

Hitel-jogviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvény kibocsátója arra kötelezi magát, hogy a kötvény lejártakor a kötvény névértékét visszafizeti a kötvény tulajdonosának. A kötvényt általában középtávra vagy hosszabb időre bocsátják ki, és annak forgalmazásával egy bankházat vagy brókert bíznak meg. A kötvényekre a kibocsátó – általában évente – kamatot fizet. A kötvények átruházhatók, és adják-veszik őket az értékpapírpiacon. Egy kötvény hozama a kamat és a pillanatnyi piaci ár a hányadosa. A kötvény árfolyama fordítottan arányos a hozamával: ha az ár csökken, nő a hozam, és fordítva. A kötvényeket általában biztonságosabb befektetésnek tartják, mint a részvényeket. Ha a befektetők inkább a kötvények felé fordulnak, a megnövekedett kereslet felhajthatja a kötvényárfolyamokat, ami csökkenti a hozamokat.

Közbeszerzés

Olyan törvényben és más jogszabályokban szabályozott folyamat, amelynek során egy állami vagy önkormányzati szerv közpénzből (azaz az adófizetők által befizetett forrásokból) valamilyen terméket vagy szolgáltatást kíván megvásárolni. Mivel itt a köz vagyonának elköltéséről van szó, az eljárást rendkívül részletesen szabályozzák. A résztvevőknek meg kell felelniük számos általános feltételnek (például nem lehet adótartozásuk), és a kiírásban előírt speciális kondícióknak. A közbeszerzések minden korban és országban aggályosak voltak és azok ma is, hiszen számos ponton felvetik a korrupció lehetőségét. A közbeszerzések tisztaságának vizsgálatával számos civil szervezet foglalkozik, a résztvevők pedig a Közbeszerzési Döntőbírósághoz fordulhatnak, ha a végső döntést méltánytalannak érzik.

Közgyűlés

Részvénytársaságok legfőbb döntéshozó szerve. A közgyűlésen a részvényesek a társaság legfontosabb ügyeiről döntenek, a szavazatuk nagyságát (kisebb-nagyobb eltérésekkel) részesedésük határozza meg. Magyarországon a részvénytársaságoknak évente kötelező közgyűlést tartaniuk, ezt hívják rendes közgyűlésnek. Soron kívül, sürgős ügyekben a részvénytársaságok rendkívüli közgyűlést is összehívhatnak.

Közkereseti társaság

A betéti társasághoz hasonló gazdasági társaság, amelynek esetében azonban minden tag felelőssége korlátlan. Közkereseti társaságot (kkt.) gyakran két vállalat hoz létre egy közös projekt végrehajtására. A bt.-hez hasonlóan itt is fontos, hogy a tagok valamilyen formában személyesen közreműködjenek a tevékenységben. Legfőbb szerve a tagok gyűlése.

Kriptovaluta

A kriptovaluta egy decentralizált, vagyis központosítatlan, digitális eszköz, amely a blokklánc technológián alapul. Decentralizált jellegük miatt az amerikai dollárral vagy az euróval ellentétben nem rendelkeznek központi hatósággal, amely felügyelné a kriptovaluták értékét, ehelyett ezen feladat a felhasználók között oszlik el. Tehát a kriptovaluták esetén nincsen bank vagy fölösleges harmadik fél köztünk és a kriptopénzünk között. A kriptovalutát használhatjuk hagyományos áruk és szolgáltatások vásárlására, bár a legtöbben úgy gondolnak ezen digitális eszközökre, mint egy potenciális befektetési lehetőségre.

Kriptovaluta bányászat

A kriptovaluta bányászat az a folyamat, amely során új coinok kerülnek forgalomba. Ez egyben a tranzakciók megerősítésének módja, valamint a blokklánc karbantartásának és fejlesztésének kritikus eleme.

Kültag

Egy betéti társaság azon tagja, aki a működéshez csak pénzt vagy más vagyoni eszközt ad, s a társaságért csak eme betét nagyságáig felel.

Leértékelés

A jegybank azon lépése, amikor az ország fizetőeszközének árfolyamát oly módon változtatja meg, hogy az adott deviza olcsóbb legyen. Ez élénkíti az exportot és a turizmust. A leértékelés következtében a más devizákban kifejezett árfolyam emelkedik.

LIBOR

London Interbank Offered Rate – a világ nagy bankjai által a bankközi elszámolásban használt rövid távú pénzkihelyezésekért elszámolt kamat. A bankok gyakorlatilag ezen az áron adnak kölcsön egymásnak. A LIBOR-t sok hitelszerződésben a hitelkamat megállapításához használják: LIBOR+X százalék kamatfelár formában.

Lízing

Magyarul kölcsönbérlet, egy eszköz finanszírozásának egyik formája. Lényege, hogy az adott eszközt a lízingbe adó a lízing futamidejére bérbe adja a lízingbe vevőnek. Ilyen módon az adott eszköz a lízingszerződés végéig a lízingbe adó tulajdonában marad, és a lízingbe vevő nem tőketörlesztést + kamatot fizet (mint egy hitelszerződés esetén), hanem jogi értelemben egy bérleti díjat. A lízingszerződés végén a lízingbe vevő az utolsó (maradványértéknek nevezett) részlet kifizetésével megvásárolja az általa már régóta használt eszközt, s ilyenkor átkerül a tulajdonába. Itt esetleg megemíthetjük, hogy van pénzügyi és az eszközlízing.

Lombard hitel

Olyan kézizálog hitel, amelynek esetében a hitel biztosítéka valamilyen betét vagy értékpapír. Ritkább eseten a lombardhitel biztosítéka más ingóság is lehet. A biztosítékot a legtöbb esetben letétbe helyezik a kölcsönt nyújtó banknál. Mivel a hitel kockázata így csekély, ezért a lombardkölcsönök kamata általában kedvező.

Márka

Egy termék vagy szolgáltatás olyan tulajdonságainak összessége, amely a fogyasztó fejében megjelenik az adott termékkel, szolgáltatással kapcsolatban. A modern marketing elsősorban arra irányul, hogy a márkát kialakítsa és folyamatosan kommunikálja. Nagyon fontos, hogy a márka nem az adott termék fizikai tulajdonsága, neve vagy vizuális megjelenése, hanem ezek leképeződése. A márkák felépítése hosszú folyamat eredménye, amely csak részben tervezhető. A világ legismertebb márkái ennek megfelelően igen sokat érnek, a márkatoplisták élén olyan neveket találunk mint az Apple, a Microsoft, a Google, a Coca-Cola vagy az IBM.

Marketing

Olyan vállalati tevékenység, amely a vásárlók igényeinek kielégítése érdekében elemzi a piacot, meghatározza az eladni kívánt termékeket és szolgáltatásokat, megismerteti azokat a fogyasztókkal, kialakítja az árakat, megszervezi az értékesítést és befolyásolja a vásárlókat. Tágabb értelemben véve a marketing a vállalat egészére kiterjedő – a vevőkkel azonosuló – filozófia, szemléletmód, amelynek megvalósítása a menedzsment feladata, oly módon, hogy a vállalati tevékenységeket összehangolja a piaci elvárásokkal.

Megbízási szerződés

Olyan polgári jogi megállapodás, amelyben a megbízó valamilyen tevékenység elvégzésével bízza meg a megbízottat. A vállalkozási szerződéssel szemben a megbízott nem egy meghatározott eredmény elérésére kötelezett, hanem egy tevékenység ellátására, elvégzésére. A megbízás elvégzéséért a megbízottat a szerződésben meghatározott megbízási díj illeti meg.

Mérleg

A mérleg egy vállalkozás vagyoni helyzetét egy adott időpillanatban bemutató számviteli táblázat. Stock jellegű, azaz mindig csak egy adott időpillanatra (az éves beszámolók esetében például az üzleti év utolsó napjára) értelmezhető. Két oldalán az eszközöknek és a forrásoknak pontosan meg kell egyezniük. A vállalkozás forrásai a vagyont eredet szerint (pl. alaptőke, tartozások, tartalékok) jelenítik meg, míg az eszközök azt mutatják, hogy a vagyon miben materializálódik (pl. pénzeszközök, készletek, követelések stb.). Nagyon fontos, hogy mindent pénzben kell kifejezni, tehát a nem-pénzjellegű eszközöket vagy forrásokat értékelni kell.

MNB-alapkamat

A magyar bankrendszer számára irányadó kamat. Ezen a kamatszinten nyújt a Magyar Nemzeti Bank pénzeszközöket a kereskedelmi bankoknak. Az MNB-alapkamat szintjéről havonta megtartott kamatdöntő ülésein az MNB Monetáris Tanács nevű szervezete dönt. Az MNB az alapkamaton keresztül az egész nemzetgazdaság kamatszintjét képes szabályozni, ami közgazdasági értelemben elsősorban az inflációra és a gazdasági növekedésre van hatással.

MNB-árfolyam

A Magyar Nemzeti Bank a világ szinte minden devizájában jegyzi a forint, a magyar fizetőeszköz árfolyamát. Ez azt jelenti, hogy a jegybank ezen az árfolyamon váltja át az adott devizát forintra. Az MNB devizaárfolyamait a jegybank minden munkanapon 11 órakor hivatalosan közli.

Munkáltatói járulék

A társadalombiztosítás, azaz az egészségügyi rendszer, a munkanélküliségi támogatások, a szakképzés működtetéséhez és a nyugdíjak kifizetéséhez az államnak pénzre van szüksége, amit az úgynevezett járulékokból fedez. Ezeket az különbözteti meg az adóktól, hogy csak a társadalombiztosítási rendszer működtetésére lehet őket felhasználni. Járulékokat mind a munkáltatótól mind pedig a munkavállalóktól szed be az állam. A munkáltatói járulék ezeknek a befizetéseknek azon eleme, amelyet a munkaadó a bruttó béren felül fizet be az államkasszába. A munkaadó tényleges bérterhei tehát: bruttó munkabér + munkaadói járulékok (ezek mértéke 2022-ben egyébként összesen 11,5 százalék).

Munkavállalói járulék

A társadalombiztosítás, azaz az egészségügyi rendszer, a munkanélküliségi támogatások, a szakképzés működtetéséhez és a nyugdíjak kifizetéséhez az államnak pénzre van szüksége, amit az úgynevezett járulékokból fedez. Ezeket az különbözteti meg az adóktól, hogy csak a társadalombiztosítási rendszer működtetésére lehet őket felhasználni. Járulékokat mind a munkaadóktól mind pedig a munkavállalóktól szed be az állam. A munkavállalói járulékot a munkaadó levonja a munkavállaló bruttó béréből, és közvetlenül befizeti az államkasszába. A munkavállaló a személyi jövedelemadóval (ennek mértéke 2016-ban 33,5 százalék) és a munkavállalói járulékkal csökkentett bérét kapja kézhez: ezt nevezzük nettó bérnek.

Munkaviszony

Munkaszerződéssel létrejött jogviszony egy munkaadó és egy munkavállaló között. A munkaviszonyra vonatkozó alapvető szabályokat a Munka törvénykönyve (Mt.) tartalmazza – ebben találhatóak többek közt a munkaidőre, a szabadság mértékére, a bérezésre, a felmondásra, a munkavégzés feltételeire vonatkozó előírások. Az egyéni munkaszerződések vagy az egy ágazatra vagy vállalatra vonatkozó kollektív szerződések a munkavállaló számára kedvező irányban (pl. magasabb minimálbér vagy munkaidő-kedvezmény) eltérhetnek ettől, de rosszabb helyzetbe egy munkavállalót sem hozhatnak.

Nettó bér

A bruttó bérből a levonások (járulékok, személyi jövedelemadó) után megmaradó rész. A munkavállaló ezt az összeget kapja ténylegesen kézhez.

Non-profit szervezet

Olyan szervezet, amelynek legfőbb célja nem nyereség elérése vagy a szervezet vagyonának gyarapítása, hanem valamilyen más, általában egy közösséget érintő cél. Tipikusan non-profi szervezetek például az egyházak, az alapítványok, az egyesületek vagy a politikai pártok. Természetesen ők is foglalkozhatnak gazdasági-vállalkozási tevékenységgel, de ennek célja mindig alárendeltségben marad a szervezet legfőbb céljának.

Nyilvánosan működő részvénytársaság

A részvénytársaságoknak azon csoportja, amelynek részvényeit nyilvánosan jegyzik az értéktőzsdén. A nyilvánosan működő részvénytársaság nyilvános eljárással, részvényjegyzés útján alapítható. Az alaptőke nem lehet kevesebb 20 millió forintnál.

Nyitómérleg

Olyan társasági mérleg, amelyet egy gazdasági társaság valamely átalakulási folyamat kezdetén készít. Ilyen átalakulás lehet például egy összeolvadás egy másik céggel, de akár egy végelszámolás is. Az átalakulás végén készül a zárómérleg.

Osztalék

Egy vállalkozás tulajdonosainak a vállalkozás nyereségéből kifizetett, tőkéjükkel arányos összeg. Tulajdonképpen a befektetés haszna, ennek reményében adták pénzüket az adott vállalkozásnak. Az osztalék mértékéről mindig a vállalkozás legfőbb szerve (részvénytársaságok esetében a közgyűlés, korlátolt felelősségű társaságok esetében a taggyűlés) határoz. Osztalékot az előző évben megtermelt adózott eredmény, illetve a korábbi évek nyereségéből felhalmozott eredménytartalék terhére lehet kifizetni. Az osztalék általában arányos a tulajdonosok tulajdoni hányadával, de ettől el is lehet térni. Az osztalék után Magyarországon osztalékadót kell fizetni.

Pénzpiac

A rövid távú pénzügyi eszközök piacát pénzpiacnak nevezik. Ide tartoznak a likvid, rövid lejáratú, fix kamatozású eszközök, például a bankközi hitelek, a diszkont kincstárjegyek, a rövid futamidejű betétek és hitelek.

Pénzügyi lízing

A pénzügyi lízing olyan lízingszerződés, ahol a lízingbe adó megvásárolja a lízingbe vevő által kiválasztott lízingtárgyat azért, hogy annak használatát a lízingbe vevőnek díjfizetés ellenében átengedje. A pénzügyi lízing során a lízingtárgy végig a lízingbe vevő könyveiben szerepel, azonban a tulajdonos a lízingbe adó. Két formáját, a zárt és a nyílt végű pénzügyi lízinget szokás megkülönböztetni. Zárt végű pénzügyi lízing esetén a futamidő lejártakor a lízingelt eszköz az utolsó lízingdíj megfizetésével automatikusan a lízingbe vevő tulajdonába kerül, nyílt végű pénzügyi lízingnél pedig a lízingbe vevőnek joga van kijelölni a leendő tulajdonost.

Polgári jog

A jognak az az ága, amely egyenjogú személyek: egyének, intézmények és vállalatok közötti gazdasági-pénzügyi-vagyoni viszonyokkal foglalkozik. A polgári jogviszony olyan jogviszony, amelyet a felek saját akaratukból hoznak létre. A polgári jogot Magyarországon a Polgári törvénykönyv (Ptk.) szabályozza.

PR

Az angol public relations (nyilvánossági kapcsolatok) rövidítése. Az elnevezés a marketingkommunikáció egyik típusát takarja, amelynek fő célja egy adott márka, vállalat vagy termék iránti bizalom építése. A reklámmal ellentétben a PR nem eladni akar, hanem megalapozni a különböző érdekcsoportokhoz (például munkavállalókhoz, fogyasztókhoz, részvényesekhez, politikai elithez, helyi önkormányzathoz) fűződő jó viszonyt. A PR – a reklámhoz hasonlóan – különböző csatornákat és felületeket használ a kommunikáció során.