Navigáció

Vállalkozói ABC

CFO

Egy vállalat első számú pénzügyi vezetője az angolszász üzleti zsargonban. Az angol Chief Financial Officer kezdőbetűinek rövidítése. Magyarországon ennek körülbelül a pénzügyi vagy gazdasági igazgató vagy vezérigazgató-helyettes felel meg.

CMO

Egy vállalat első számú marketingvezetője az angolszász üzleti zsargonban. Az angol Chief Marketing Officer kezdőbetűinek rövidítése. Magyarországon a marketing- vagy értékesítési igazgató vagy vezérigazgató-helyettes a CMO.

Deviza

Külföldi fizetőeszköz elektronikus formában. Ha pénzként (bankjegy, érme) megjelenik, valutáról beszélünk.

Devizaárfolyam

Egy fizetőeszköz pillanatnyi értéke egy másik fizetőeszközben kifejezve. Devizák esetében gyakran beszélünk vételi és eladási árfolyamról. A vételi árfolyam azt jelenti, hogy egy bank vagy pénzváltó ezen az áron hajlandó az adott fizetőeszközt megvásárolni. Az eladási árfolyam az az árfolyam, amelyen a bank eladja ezt a fizetőeszközt. Az eladási árfolyam mindig magasabb, mint a vételi árfolyam, s a kettő közötti különbség az árfolyamrés.

Devizaszámla

Egy külföldi fizetőeszközben vezetett folyószámla, amelyről a folyószámla tulajdonosa fizetéseket teljesíthet, illetve ott átutalásokat fogadhat. A vállalkozások Magyarországon korlátozások nélkül nyithatnak devizaszámlát, ami a külkereskedelem fontos előfeltétele. Egy vállalkozásnak több devizaszámlája is lehet, attól függően, hogy hány különböző pénznemet használ üzleti tevékenysége során. (Például USD-számla, EUR-számla, GBP-számla stb.)

EBIT

Nemzetközi számviteli szabályok alapján számolt eredmény. Az angol „Earnings Before Interests and Taxes” rövidítése, lényegében az adózás előtti eredménynek felel meg. Nemzetközi tőzsdéken jegyzett társaságok egyik fontos mutatószáma.

EBITDA

Az amortizáció összegével növelt eredmény. Nemzetközi számviteli szabályok alapján számolt mutatószám, az angol „Earnings Before Interests and Taxes, Depreciation Added” rövidítése. Segítségével a számviteli politikák, finanszírozási és adózással kapcsolatos döntések figyelmen kívül hagyásával lehet megítélni egy vállalat üzleti teljesítményét. Nemzetközi tőzsdéken jegyzett társaságok egyik fontos mutatószáma.

Egyéni vállalkozó

Olyan vállalkozó, aki magánszemélyként fejt ki üzleti-vállalkozói tevékenységet. Elsősorban adózási szempontból az egyéni vállalkozók más elbírálás alá esnek mint a társas vállalkozások.

Egyesület

A Civil törvény (Cvt.) hatálya alá eső szervezetek, amelyek elsődleges célja nem valamilyen üzleti eredmény elérése, hanem valamilyen tevékenység gyakorlása, cél elérése. Természetesen az egyesületek is fejthetnek ki üzleti tevékenységet, de ebben az esetben részben más szabályok vonatkoznak rájuk, mint a gazdasági társaságokra vagy vállalkozókra.

Eho

Egészségügyi hozzájárulás. Magyarországon az üzleti élet szereplői a közös, állami egészségügyi intézményrendszer fenntartásához fizetik, adószerű kötelezettség. Mértékéről külön jogszabályok intézkednek.

Eredmény

Egy üzleti vállalkozás pénzben kifejezett nyeresége, profitja. Általában egy teljes üzleti évre vetítik, és az eredménykimutatásban jelenik meg. Kiszámításakor a vállalkozás bevételeiből levonják ráfordításait. Az eredményt több formában is kalkulálják: az adózás előtti eredmény a társasági adó fizetése előtti eredményt, az adózott eredmény a társasági adó teljesítése utáni eredményt, a mérleg szerinti eredmény az osztalékra igénybe vett összeggel és adóval csökkentett eredményt jelenti.

Eredménykimutatás

Az éves üzleti jelentés egyik része, amely egy adott időszak – általában egy üzleti év – ráfordításait állítja szembe az elért bevételekkel. Amennyiben a különbség pozitív, akkor a vállalkozás nyereséges, ha negatív, akkor veszteséges. Az eredménykimutatás formáját és kiszámításának módját a számviteli törvény pontosan meghatározza.

Eredménytartalék

Az éves adózott eredmény osztalékfizetésre fel nem használt része, amelyből később a társaság még fizethet osztalékot vagy más célra fordíthatja.

Értékcsökkenés

Egy állóeszköz értékének az elhasználódásból adódó értékvesztése. Általában egy évre számolják. Az értékcsökkenést a számvitelben egy leírási kulcs alapján számolják ki, amely azt fejezi ki, hogy egy eszköz beszerzéskori értékének mekkora részét veszíti el egy év alatt.

Értékpapír

Minden olyan okirat, amely a jövőre vonatkozó fizetési ígéretet testesít meg. Legismertebb típusai a részvények (egy részvénytársaság tulajdonjogát testesítik meg), a kötvények (egy hitelügyletből származó jogokat testesítenek meg) és az opciók (egy jövőbeli eseményhez kapcsolódó ügyletet testesítenek meg). Közös vonásuk, hogy forgalomképesek, és áruk a kereslet-kínálat függvényében változhat. Korábban valódi okiratként kinyomtatták őket, ma már nagyon sokszor csak elektronikus formában léteznek.

Értéktőzsde

Az értékpapírok piaca, ahol az eladók és vevők, azaz a kereslet és a kínálat szabályozott körülmények között találkozhat egymással. A tőzsdére bevezetett értékpapírokra a tőzsdén árfolyamot jegyeznek. Az árfolyam az az ár, amelyen egy adott időpillanatban adásvételi ügyletek zajlanak. A világ legnagyobb értéktőzsdéi jól jelzik a gazdasági folyamatok alakulását. A tőzsdei árfolyamok emelkedése általában jó kilátásokat, konjunktúrát, az árfolyamok csökkenése pesszimizmust, romló gazdasági feltételeket jelez. Az árfolyamok változását a legnagyobb forgalmú értékpapírok árának súlyozott átlagából képzett tőzsdeindexek mutatják. A legfontosabb tőzsdeindexek a Dow Jones (New York), az FTSE-indexek (London), a DAX (Frankfurt) és a Nikkei (Tokió).

EU adószám

Az Európai Unión belül végzett vállalkozási tevékenység elszámolásához szükséges adószám. Mivel az EU egységes gazdasági terület, amelyen belül nincsenek határok, ezért a tagállamok közötti termékmozgás nem tekinthető exportnak, illetve importnak. Így az ÁFA elszámolása szempontjából ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mintha az adott áru belföldön került volna értékesítésre. Az EU-adószám annak igazolására szolgál, hogy a terméket nem végfogyasztó vásárolta meg. Az EU-adószám Magyarországon a NAV-tól igényelhető, partnereink adószámát pedig egy központi adatbázisból ellenőrizhetjük itt: http://ec.europa.eu/taxation_customs/vies/?locale=hu

Európai Unió

Európai gazdasági és politikai közösség, amelynek jelenleg 28 tagja van. Eredete a második világháborúra vezethető vissza, megalkotói egyszer s mindenkorra meg kívánták akadályozni, hogy Európából még egyszer pusztító világháború induljon el. Eredetileg az 1957-es Római Szerződések alapozták meg, amelyek létrehozták az Európai Gazdasági Közösséget és az Európai Atomenergia Közösséget. Ez lényegében hat ország (Német Szövetségi Köztársaság, Franciaország, Olaszország és a Benelux-államok) vámuniója volt. A részt vevő országok köre fokozatosan bővült, s a szervezet az 1992-es maastrichti egyezménnyel létrehozta az Európai Uniót, amely magába olvasztotta az időközben Európai Közösséggé vált egységet is. Az EU politikai közösséggé fejlesztette a korábbi gazdasági együttműködést. Legfontosabb alapelvei közé tartozik az áruk, az emberek és szolgáltatások szabad mozgása és letelepedése az unión belül, illetve a közös biztonsági és külpolitika, valamint bűnüldözés.

Eva

Egyszerűsített vállalkozói adó rövidítése. Olyan egyszerűsített adózási forma, amelyben a vállalkozó adminisztratív terhei és – bizonyos körülmények esetén – adóterhei is csökkennek. Az eva nemcsak a jövedelemadókat (a személyi jövedelem-, a társasági és az osztalékadót) váltja ki, mint a KATA, hanem az ÁFA-t is. Mértéke (egyszerűsítve) a bruttó bevételek 37 százaléka, de 30 millió forint felett már 50 százalék. Az eva-t a részvénytársaságok kivételével szinte valamennyi gazdasági szervezet választhatja.

Éves beszámoló

Egy gazdasági társaságnak az elmúlt üzleti évre vonatkozó jelentése a tulajdonosok számára. A beszámoló több részből áll, amelyek kötelező elemei Magyarországon a mérleg, az eredménykimutatás és az ehhez kapcsolódó kiegészítő melléklet. Az éves beszámoló célja, hogy a tulajdonosok valós képet kapjanak a vállalkozás vagyoni és jövedelmi viszonyairól.

Éves jelentés

Részvénytársaságok esetében az éves beszámoló részletesebb, bővebb változata, amely magába foglalja többek közt a felügyelő bizottság, a könyvvizsgálók megállapításait, illetve más, a társaság üzleti helyzetét befolyásoló tényezőket.

Export

Olyan üzleti értékesítés, amelynek vevője külföldi. Az Európai Unión belül azonban nem beszélünk valódi exportról akkor, ha a vevő az EU-n belül másik országban található. Az exportot általában vámok és más illetékek terhelik. Az EU-n belüli exportot a magyar zsargonban „közösségi értékesítésnek” nevezik.

Felhalmozási tartalék

Olyan céltartalék, amelyet az üzleti eredményből valamilyen eszköz vásárlására különítettek el. Magyarországon jelenleg az adózás előtti eredmény terhére annak felét lehet ilyen célra elkülöníteni, és azt öt éven belül fel kell használni.

Felszámolás

Az a jogi eljárás, amelynek során egy üzleti célú vállalkozás azért szünteti meg működését, mert nem képes kötelezettségeit fizetni. A felszámolást kezdeményezheti egy vagy több hitelező, az állam vagy a tulajdonosok is. A felszámolási eljárás alatt a vállalkozás vagyonával a felszámoló rendelkezik. A felszámolási eljárás célja, hogy a társaság hitelezői minél nagyobb mértékben hozzájussanak befektetett eszközeikhez.

Felügyelő bizottság

Részvénytársaságok egyik szerve. A felügyelő bizottság legfontosabb feladata, hogy két közgyűlés között, a társaság tulajdonosainak megbízásából ellenőrizze a vállalat vezetésének (igazgatóság, menedzsment) jogszerű, üzleti szempontból megfelelő működését. A felügyelő bizottság jogait törvény szabályozza. Az angolszász jogrendszerben a felügyelő bizottság és a nálunk szokásos igazgatóság jogköreit együttesen tölti be a „Board”.

Flow-mutatók

Olyan gazdasági mutatók, amelyek egy időszak alatt elért teljesítményre vonatkozik. Flow jellegű mutató például a havi jövedelem, az éves árbevétel vagy az éves pénzügyi ráfordítások.

FOB

„Free on board” rövidítése. A külkereskedelmi ügyletekben alkalmazott jogi-közgazdasági fogalom, amely azt jelenti, hogy a megvásárolt áru tehermentesen kerül az FOB rövidítés után megadott földrajzi helyen (általában egy város) található szállítóeszközre. Ezen a ponton az áru tulajdonjoga átkerül a vevőhöz, ami azt jelenti: az áru rendeltetési helyre történő szállításának, illetve a termékekre vonatkozó biztosításoknak a költségei innen már őt terhelik, bármilyen későbbi költség vagy kár az ő költsége vagy kára.

Fogyasztóvédelem

Azoknak a jogi-gazdasági eljárásoknak a gyűjtőfogalma, amelyek abból indulnak ki, hogy a végső fogyasztó mindig kiszolgáltatottabb helyzetben van, mint a termékeket és szolgáltatásokat értékesítő szervezetek. A fogyasztó sohasem lehet olyan alaposan informált vagy nem rendelkezhet olyan szakértelemmel egy adott területen, mint üzleti partnere. Ezért a fogyasztóvédelemmel foglalkozó jogszabályok és szervezetek támogatják őt, hogy jogait érvényesíteni tudja. A fogyasztóvédelemmel több jogszabály is foglalkozik, s az ebben foglaltakat minden vállalkozásnak be kell tartania.

Főkönyv

Olyan nyilvántartás, amelyben a gazdasági műveleteket időrendben, a könyvviteli számlák felhasználásával feljegyzik. A főkönyvből készül minden más elemzés és kimutatás.

Főkönyvi kartonok

A főkönyvi karton egy olyan részletes kimutatás, amely a vállalkozás egy meghatározott vagyoni, pénzügyi, jövedelmi csoportjának változásait tartalmazza. Gyakorlatilag a főkönyvi kivonat összesített értékeit mutatja be részletesen. Tartalmazza többek között a gazdasági esemény bekövetkeztének időpontját, a könyvelést alátámasztó bizonylat sorszámát, az esemény megnevezését és annak értékét. A főkönyvi kivonathoz hasonlóan a főkönyvi kartonban a forgalom Tartozik és Követel oszlopokban, azok összesített eredménye az Egyenleg oszlopban található.