Navigáció

Vállalkozói ABC

Adóazonosító jel

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által, a magánszemélyek részére megállapított tíz számjegyű azonosító, amelyről hatósági igazolványt (adóigazolványt) állítanak ki.

Adóparadicsom

Olyan országok, amelyek a területükön regisztrált – bár ott tevékenységet nem végző – vállalkozásokat csak nagyon kis mértékben adóztatják. Sok nagyvállalat ezt arra használja ki, hogy a máshol megtermelt jövedelmét ilyen adóparadicsomokba transzferálva csökkentse az adóterheit. A fejlett ipari országok nagy részében ezt nem nézik jó szemmel, és jogi eszközökkel próbálják meggátolni. Klasszikus adóparadicsomnak számít például sok Karib-tengeri sziget, az úgynevezett Csatorna-szigetek (Jersey, Guernsey), néhány európai törpeállam (Liechtenstein, Luxemburg), de az Egyesült Államok néhány állama is (pl. Delaware).

Adószám

Magyarországon a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyek és a gazdasági társaságok számára 11 karakterből álló egyedi azonosítót bocsát ki, amelynek formátuma XXXXXXXX-Y-ZZ. Az első nyolc számjegy az adózót azonosító törzsszám (valójában hét értékes jegyből és egy ellenőrző karakterből áll), a második jegy az ÁFA-kód, a harmadik pedig az adózó székhelye szerint illetékes területi adóhatóság kódja. Az Y több értéket is felvehet, ebből a két leggyakoribb: ; „1” – alanyi adómentes adóalany, illetve „2” – általános szabályok szerint adózó adóalany. Az adószámot minden számlán fel kell tüntetni. Külkereskedelmi tevékenység esetén fontos, hogy úgynevezett EU-adószámot is igényeljünk, ez az Európai Unión belül igazolja, hogy valamely tagországban fizetünk adót. Formátuma: HU+az adózót azonosító nyolcjegyű törzsszám.

Adózás előtti eredmény

Minden vállalkozás célja, hogy egy adott időszakban – ez általában egy év – nyereséget érjen el, ezt a számvitelben eredménynek nevezik. Az eredmény – jelentősen leegyszerűsítve – az egy pénzügyi évben megszerzett bevételek és ráfordítások különbsége, amelyet a vállalkozások az eredménykimutatásban részleteznek. Az adózás előtti eredmény az az összeg, amelyet az eredménykimutatásban a társasági adó fizetése előtt kimutatnak.

Adózott eredmény

Az adózott eredmény az adózás előtti eredményből a társasági adó fizetése után megmaradt összeg az eredménykimutatásban.

ÁFA

Általános forgalmi adó rövidítése. Az adótípus lényege, hogy a termék vagy szolgáltatás értékesítője nem a teljes értékesítési árbevétel, hanem csak a hozzáadott érték után fizet forgalmi adót. Ezt a gyakorlatban úgy valósítják meg, hogy az eladott termék vagy szolgáltatás után beszedett adóból levonhatja a ráfordításként elszámolt termékek és szolgáltatások adótartalmát. Az Európai Unióban minden ország ezt a típusú forgalmi adót alkalmazza, a világ más részein azonban másfajta forgalmi adók is léteznek. Magyarországon több ÁFA-kulcs létezik, a legtöbb termék és szolgáltatás után azonban 27 százalék ÁFA-t kell fizetni.

Alapító okirat

Társasági és jogi formától függetlenül minden vállalkozás vagy szervezet létrehozásának alapja egy alapító okirat, amelyet vállalkozások esetében a bejegyzésre irányuló kérelemmel együtt be kell nyújtani a cégbíróságra. Az alapító okiratnak egyértelműen tartalmaznia kell a vállalkozás létrehozásának időpontját, célját, a tulajdonosok legfontosabb adatait, a vállalkozás által végzendő tevékenységeket, a jövedelem felosztásának módját és más, fontos, törvényekben előírt tényt. Egyesületek esetében az alapító okirat neve alapszabály, kft.-k, bt.-k és kkt.-k esetében általában társasági szerződésről, részvénytársaságoknál ismét csak alapszabályról beszélünk.

Alapkamat

Egy adott térségben érvényes vagy egy meghatározott devizához köthető kamatláb, amelyet a központi bank határoz meg. Az alapkamatot a központi bank a nála elhelyezett rövid lejáratú betétekért fizeti a bankoknak. Magyarországon a jegybanki alapkamat szintjéről a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa határoz. Minden más hitel- vagy betéti kamat magasabb, mint az alapkamat. Az alapkamat szintjének meghatározásával a jegybank szabályozni tudja egy nemzetgazdaság pénzügyi-gazdasági folyamatait. Az alapkamat emelésével a hitelek drágulni fognak, ez visszafogja a gazdasági aktivitást, hiszen jobban megéri betétben elhelyezni a pénzt. Egy kamatcsökkentés felpörgetheti a gazdaságot, de egyúttal – számos más tényezőtől függően – növelheti az inflációt.

Alaptőke

Az alaptőke az az összeg, amelyet a tulajdonosok pénzben vagy gazdasági javakban (apport) véglegesen egy gazdasági társaság rendelkezésére bocsátanak. A számviteli szabályok szerint ezt jegyzett tőkének hívják, és megtalálható minden gazdasági társaság mérlegében. A magyar törvények minden társaság számára, azok típusától függően előírják az alaptőke minimumát. Részvénytársaság esetében az alaptőke mértéke a részvények névértékének összege, korlátolt felelősségű társaság esetében a Ptk. szerinti elnevezés törzstőke.

Aluértékelt deviza

Egy ország fizetőeszköze akkor alulértékelt, ha árfolyamát az ország jegybankja úgy téríti el a kereslet-kínálat által meghatározott szinttől (leértékelés), hogy a külföldiek számára a deviza olcsóbb legyen. Az alulértékelt deviza megkönnyíti az exportot és élénkíti a turizmust, mert a külföldiek számára olcsóbbá teszi a termékeket és szolgáltatásokat.

Amortizáció

Egy vállalkozás eszközei után elszámolt értékcsökkenés. A mögöttes közgazdasági elv lényege, hogy egy eszközt (például gépet, járművet, bútort, épületet) a társaság több éven keresztül használ, ezért annak költségét több évre elosztva számolja el, vagy másképpen fogalmazva több év alatt írja le. Egy-egy időszakban ezzel az összeggel csökken az adott eszköz értéke – ez az időszakos értékcsökkenés. Az értékcsökkenés mértékét a társaság viszonylag szabadon határozhatja meg: egy számítógépet például rövidebb idő alatt (szokásosan három év alatt) ír le, mint egy járművet (szokásosan öt év). Az amortizációt a társaságok eredménykimutatásában „értékcsökkenési leírás” címen lehet megtalálni.

Árfolyam

Egy értékpapír vagy deviza pillanatnyi értéke. Az árfolyamot a kereslet-kínálat határozza meg. Az értékpapírok árfolyamát az értéktőzsdéken jegyzik. Az árfolyam az az összeg, amelyért az adott időpillanatban az értékpapírt el lehet adni vagy meg lehet vásárolni. Általában minden tőzsde közli a napi nyitó- és záróárfolyamot. Devizák esetében egy adott ország fizetőeszközének egy másik pénznemben kifejezett értéke. Például a magyar forint hivatalos árfolyamát minden munkanap közli a Magyar Nemzeti Bank euróban, dollárban és más fizetőeszközökben kifejezve. A jegybankok sokszor tűznek ki árfolyamcélt, ami azt jelenti, hogy intervenciót alkalmaznak annak érdekében, hogy a deviza árfolyama egy bizonyos sávban maradjon.

Árutőzsde

Olyan szabályozott piac, ahol standardizált termékek transzparens módon cserélnek gazdát. Az árutőzsdék jegyzésén keresztül összhangba lehet hozni a keresletet és kínálatot, s az itt jegyzett árak jó tájékozódási pontot nyújtanak az ártrendekről. A leggyakoribb árutőzsdei termékek: arany, ezüst, kőolajszármazékok, búza, kukorica, kávé, kakaó, cukor.

Bankközi kereskedelem

A bankok és pénzintézetek egymás között adják-veszik az értékpapírokat és a devizát. Ez nem olyan szabályozott piac mint az értékpapírtőzsde, de jó iránymutatással szolgálhat a piaci trendek szempontjából. Angolul: OTC (over-the-counter, azaz a pult felett zajló) kereskedelemnek hívják.

Beltag

Egy betéti társaság azon tagja, aki személyesen is részt vesz a cég működésében, és azért saját vagyonával is felel.

Betéti kártya

Olyan bankkártya, amelynek használata során a kártya tulajdonosa a kártyához kapcsolt folyószámláról vehet fel pénzt bankautomatákból vagy a bankfiókban, illetve a kártyával a számlán lévő összeg erejéig vásárolhat is. A kártyához a legtöbb esetben kapcsolódik egy napi pénzfelvételi, egy napi vásárlási és egy egyszeri pénzfelvételi illetve vásárlási limit, amelyet nem lehet meghaladni.

Betéti társaság

Olyan társasági forma, amelynél az egyik tag (a beltag) személyesen is részt vesz a működésben, és a cégért saját vagyonával is felel. A társas vállalkozás további tagjai a kültagok, akik csupán vagyoni betétjük erejéig felelnek a működésért.

BIC kód

Nemzetközi megállapodáson alapuló bankszámla-azonosító rendszer. A kód egyértelműen azonosít a világ bármely bankjánál vezetett vállalati bankszámlát. Az egyezmény a SWIFT bankközi szervezetet hatalmazta fel az azonosító kódok regisztrációjára, ezért BIC SWIFT kódnak is nevezik.

Bizonylat

Olyan okirat vagy dokumentum, amelyre hivatkozva könyvelhető egy pénzügyi tranzakció.

Blokklánc

A blokklánc leegyszerűsítve egy nyílt, elosztott főkönyv, amely “blokkokban”, majd pedig láncként egymáshoz kapcsolódva rögzíti a tranzakciókat. Képzeljünk csak el egy könyvet, amelybe minden nap felírjuk, hogy mennyi pénzt költöttünk: itt minden egyes oldal egy blokkot testesít meg, az egész könyv pedig maga a blokklánc. Minden egyes új tranzakció, amint az megtörténik, naplózásra kerül, és a blokklánc minden példánya egyszerre frissül az új információkkal. Ennek következtében minden nyilvántartás azonos, pontos és naprakész marad.

Bruttó bér

Az a munkaszerződésben rögzített bér, amelyből a kifizető (a munkaadó) a kifizetés előtt levonja az államnak befizetendő terheket: a jövedelemadót, más adókat és a járulékokat (nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot). A végül kifizetett összeg a nettó bér. A bruttó bér állhat fix és mozgó részből, a mozgó rész változhat például teljesítmény alapján, de lehet jutalom (bónusz vagy prémium) is.

Bruttó hazai termék (GDP)

A bruttó hazai termék angol rövidítése (Gross Domestic Product). Egy nemzetgazdaság teljesítményének leggyakrabban használt mérőszáma. Tartalmazza mindazon termékek és szolgáltatások értékét, amelyeket egy adott állam területén egy adott időszakban (leggyakrabban egy éven belül) megtermeltek. A „hazai” megfogalmazás arra utal, hogy a GDP-be beletartoznak az ország területén, de külföldi vállalatok által megtermelt javak is. Magyarország bruttó hazai termékének nagyságrendje valamivel több mint 30 ezer milliárd forint. A GDP abszolút értékénél fontosabb annak éves vagy negyedéves növekedése, amely egy ország gazdaságának dinamikáját mutatja. Az egyes országok gazdasági teljesítményét pedig az egy főre eső GDP összege alapján szokás összehasonlítani.

BUBOR

A forinthitelek kamatát meghatározó átlagos kamatszint, neve az angol Budapest Inter-Bank Offer Rate-ből származik. Ez amagyar bankok egymásnak felajánlott hitelkamatainak napi szintű, speciális átlagolása. Több időszakra (pl. 1 hónapos BUBOR, 1 éves BUBOR), és devizára (pl. HUF BUBOR, EUR BUBOR) adják meg, naponta változik a piaci és jegybanki kamatváltozások hatására. Sok pénzintézet használja arra, hogy hiteleit beárazza, BUBOR+X százalék kamatfelár formában.

BUX

A Budapesti Értéktőzsde indexe, amelyet a legnagyobb forgalmú tőzsdén jegyzett részvények árfolyamának súlyozott átlagából képeznek, és azt mutatja, hogy hogyan változott a részvények árfolyama átlagosan.

Cash-flow

Általánosságban egy vállalkozás készpénztermelő képességét jelenti, azt az összeget, amelyet egy üzleti év alatt ténylegesen pénzeszközként megtermelt. Amíg az eredmény a kötelezettségeket tartalmazza (nem biztos, hogy a vevő vagy az eladó fizetett is), addig a cash-flow-ban a ténylegesen beérkezett vagy kiáramlott összegeket veszik figyelembe. A cash-flow kimutatások jól kiegészítik az eredménykimutatást és a mérleget, amikor egy társaság valós üzleti-pénzügyi helyzetét értékelik.

Cégbíróság

A gazdasági társaságok tevékenységével foglalkozó bíróság. A vállalkozások minden jogi természetű történését be kell jelenteni a területileg illetékes cégbíróságokon. Itt jegyzik be a társaságok megalakulását, ide kell benyújtani a székhely-, vagy ügyvezető- vagy tevékenységváltozással kapcsolatos okiratokat, és a cégbíróságnál kell kérvényezni egy cég felszámolással vagy végelszámolással kapcsolatos törlését is. A cégbíróságok nyilvántartása publikus, így innen meg lehet tudni a cégekkel kapcsolatos legfontosabb információkat.

Cégjegyzékszám

Magyarországon minden bejegyzett gazdasági társaság kap egy azonosító számot az illetékes cégbíróságtól. Ez tíz számjegyből áll, XX-YY-ZZZZZZ formátumban. A két első számjegy a cégbíróság sorszáma, a két második szám a cégformát azonosítja, a harmadik csoport hat számjegye pedig a cégnek az adott bíróságon kiadott sorszáma. A cégjegyzékszám a vállalkozások azonosítására szolgál, a szerződések és más okiratok fontos kelléke.

Céltartalék

Egy meghatározott célra az üzleti eredményből elkülönített összeg.

CEO

Egy vállalat első számú vezetője az angolszász társasági jogban és üzleti zsargonban. Az angol Chief Executive Officer kezdőbetűinek rövidítése. Magyar társaságoknál általában a vezérigazgató (részvénytársaság) vagy az ügyvezető (korlátolt felelősségű társaság) a CEO.