Te hiteles vagy? A tudatos kommunikáció jelentősége

A vállalkozói lét megkívánja a kifinomult, mégis határozott attitűdöt, aminek titka elsősorban a hatékony kommunikáció, azon belül is a tiszta beszéd és a tudatosan közvetített gesztusok kohéziója. Ha kiiktatjuk a rossz beidegződéseinket, szembenézünk a saját gyengeségeinkkel, és korrigáljuk a hibáinkat, máris óriási lépést teszünk hosszútávú sikereink érdekében.

A hitelesség – a verbális és nonverbális kommunikáció összhangja

A hétköznapi és az üzleti életben egyaránt elkerülhetetlen a személyes kontaktus, a kommunikáció. Mehrabian megállapítása szerint a közléseinkkel átadott információ csupán 7 százaléka verbális (vagyis az, amit mondunk), 38 százaléka vokális (az, ahogy mondjuk: hangszín, hangmagasság, hanglejtés) és 55 százaléka nonverbális (megjelenés, térköz, mimika, gesztikuláció). Ha ezek az átadott információk egymásnak ellentmondanak, az könnyen hiteltelenséghez vezethet.  Valószínűleg előfordult már, hogy hallgattál valakit és azt érezted, hogy amit mond, az valahogy nincs összhangban azzal, ahogy mondja. Ilyen esetekben gyakran nem is tudjuk megfogalmazni, hogy mi a probléma, egyszerűen csak érezzük, hogy valami nem stimmel. Egyszerű példa, hogy agresszív hangszínnel nem lehet kedves üzenetet közölni, ahogy görbe, flegma testtartással sem fogunk tudni magabiztosságot sugallni, ezek ugyanis zavart keltenek a vevőben, azaz a kommunikációnk címzettjében. A hitelesség kulcsa a nonverbális és a verbális kommunikáció összhangja. Ez azért lényeges, mert a hitelesség az üzleti kommunikációban a potenciális vevők bevonzásának egyik alappillére.

A nyilvános beszéd kapcsán érzett szorongás leküzdhető!

Sokan már kisgyermekkoruk óta szerepelnek: óvodában verset szavalnak, majd mesemondó versenyre járnak, vagy kórustagként állnak publikum előtt. Ez a fajta szereplés a későbbiekben mindenképp hasznos, hiszen ők megtanulnak kiállni a közönség elé és hangosan, érthetően beszélni. Vannak ugyanakkor, akik már ezen sorok olvasására is szorongást éreznek. Ha valaki visszahúzódóbb gyermek volt, akkor sincs ok aggodalomra, hiszen ezek a készségek később is fejleszthetők különböző kommunikációs tréningek segítségével.

Az egyik legegyszerűbb – ám annál hatékonyabb – technika, ha a következő tárgyalás/megbeszélés előtt készítünk egy egész alakos videót magunkról, miközben elpróbáljuk, hogy mit és hogyan szeretnénk elmondani. Ezt először ijesztő lehet visszanézni, hiszen egyrészt a hétköznapokban nem látjuk önmagunkat kívülállóként, másrészt a hangunkat is egészen másképp halljuk belülről. Ez a technika viszont segíthet abban, hogy minél objektívebben lássuk magunkat, és lehetőségünk lesz gyengeségeink korrigálására. Figyeljük meg önmagunkat azokban a szituációkban, ahol nem éreztük komfortosan magunkat (például egy prezentáció alkalmával) és próbáljuk meg visszafejteni az okokat, kérdezzük meg magunktól, valóban reálisak voltak-e az érzéseink.

A leggyakoribb rossz beidegződések

Vannak emberek, akik zavarukban zsebre teszik a kezüket. Ez általában nem bántó szándékból, vagy bárdolatlanságból fakad, egyszerűen csak arra a kérdésre adott ügyetlen válasz, hogy „Hova tegyem a kezem beszélgetés közben?”. Erre mindenképp figyeljünk oda, hisz akinek a keze látszódik, abban a személyben általában jobban bízunk.

Sokan vannak, akik ha idegesek, elkezdenek hadarni. Ha azon kapjuk magunkat, hogy túl gyors tempóban beszélünk, érdemes egy mély levegőt venni, amely megnyugtat és amelynek hatására beszédtempónk visszaáll normál állapotába. Mások ugyancsak idegességükben „feltekerik a hangerőt” és olyan hangosan beszélnek, mintha a rádió szólna, míg egyesek hangja stressz hatására épp ellenkezőleg, teljes suttogásba megy át. A rossz beidegződések egyénenként változnak, de ami közös bennük, hogy ezek legyőzhetők. Hogy melyek a leggyakoribb rossz kommunikációs beidegződések és hogy miképp lehet azokat elhagyni, arra az alábbi TED előadás is kiválóan rávilágít.