Recept a hatékony csapatmunkához

Érezted már azt, hogy emberek között megfagy vagy vibrál a levegő? Amikor belépünk egy (munka)helyre, akár vásárlóként, akár munkavállalóként szinte már az első pillanatban érezni lehet a hangulatot. Valahogy van egy érzésünk, hogy itt jó lehet dolgozni, de ugyanígy az ellenkezőjét is viszonylag gyorsan ki lehet szagolni: amikor a munkavállalók savanyú képet vágnak, és igazából látni rajtuk, hogy semmi kedvük ahhoz, amit csinálniuk „kell”. Mi segítheti a jó munkahelyi légkör kialakulását?

Amennyiben növeljük a csapat tagjaiban az önbizalmat és az együttműködési hajlandóságot, az a cég iránti lojalitást és bizalmat is erősíti, ami hosszú távon anyagi és mentálhigiénés szempontból egyaránt kifizetődő.

Az összekötő kapocs ereje

Ha vezetőként azt szeretnénk elérni, hogy olyan kollégáink is képesek legyenek a kooperációra, akik között a feszültség parázsként izzik, szánjunk időt a közös pontok feltárására. Összekötő kapocs lehet egy hasonló múltbéli történés, egy kitűzött jövőbeli cél, érdeklődési kör, sport, kultúra, vagy akár származás.

Gregory Walton, a Stanfordi Egyetem pszichológus professzora érdekes eredményt tapasztalt azokban a vizsgálatokban, amelyek során az összetartozást vizsgálta. Óvodások, középiskolások, és felnőtt emberek körében is jobban működött a csapatmunka két ember között, amikor azt mondták nekik, hogy ugyanakkor van a születésnapjuk. Egy másik kísérletben Walton arra a következtetésre jutott, hogy ha az egyének úgy érzik, hogy másokkal, egy csapat tagjaként küzdenek egy célért, akkor azt külső jutalmazás nélkül is szívesebben teszik, mint amikor magukra vannak utalva.

A közös élmények, kapcsolódási pontok sokkal többet nyomnak a latba, mint gondolnánk. A csapatépítő feladatok, közös események rendkívül fontosak a vállalat hatékony működése szempontjából. De már az is sokat segíthet, ha a „problémás” kollégákkal leülünk beszélgetni. Próbáljunk közös pontokat felvillantani nekik, hiszen ezek sok esetben ott vannak, csak rá kell irányítani a figyelmüket. Ha az emberek kötődnek egy csoporton belül, akkor elkötelezettebbek a munkájuk iránt is. A kötődés pedig a hasonlóságon és a közösen átélt tapasztalatokon alapszik.

Azok a piszkos anyagiak

Figyelemreméltó a Minnesotai Egyetem pszichológusának, Kathleen Vohsnak a kísérlete. Ebben a feladatmegoldás előtt álló diákok egy csoportjával pénzzel kapcsolatos cikkeket olvastatott és bankjegyeket megformáló plakátokat mutatott. A későbbiekben azok a diákok, akik pénzzel kapcsolatos kulcsingereket kaptak, jóval később kértek segítséget, ha nem boldogultak egy feladattal, továbbá a pénz látványának hatására az önálló munkavégzést preferálták az együttműködés helyett.

A pénzzel, anyagiakkal kapcsolatos témákat, a bérek hangos kiemelését, valamint a pénzhez társítható szimbólumokat – amennyire csak lehet – ajánlott kiiktatni a cég életéből.

Digitális helyett személyes kommunikáció

Egy másik, zürichi egyetemen végzett kutatás a digitális kommunikáció árnyoldalára világított rá. A kutatásban azt vizsgálták, milyen különbség figyelhető meg az egymással okoseszközökkel, illetve személyesen kommunikáló gyerekek között. A vizsgálat eredménye elgondolkodtató: a kütyükkel kommunikáló gyerekeknél az oxitocin, vagyis a boldogsághormon termelődése alábbhagyott, így nem érezték azt a felszabadult boldogságot, mint a személyesen kommunikáló társaik, valamint sokkal kevésbé váltak képessé kapcsolatteremtésre a későbbiekben. Ha tehát azt szeretnénk, hogy cégünk dolgozói minél inkább kötődjenek egymáshoz, törekedjünk a digitális világon kívüli kommunikációra.