Húsz munkavállaló felett kötelező januártól a munkavédelmi képviselő választása

Vigyázni kell a kis cégeknek: január 1-jétől már húsz munkavállaló felett kötelező lesz a munkavédelmi képviselő választása. Aki ezt elmulasztja, akár félmillió forintos bírsággal is számolhat.A változást a munkavédelmi törvény júliusi módosítása írja elő. A munkavédelmi képviselő feladataihoz tartozik, hogy részt vegyen minden olyan vállalati döntés előkészítésében, amelynek hatása lehet a dolgozók egészségére vagy biztonságára. A munkavédelmi képviselők közreműködhetnek továbbá a munkavédelmi oktatás megtervezésében és megszervezésében, illetve az új munkahelyek létesítésére vonatkozó döntésekben.

Nem választható azonban akárki munkavédelmi képviselővé – a törvény erre vonatkozóan az üzemi tanácsok esetében alkalmazott feltételeket támasztja. Így munkavédelmi képviselő lehet az a cselekvőképes munkavállaló, aki legalább hat hónapja munkaviszonyban áll a munkáltatóval, és az adott telephelyen dolgozik. Nem választható munkavédelmi képviselővé, aki munkáltatói jogokat gyakorol, a vezető hozzátartozója, a választási bizottság tagja, vagy az, aki a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el.

A képviselő számára a törvény külön jogokat biztosít, hogy el tudja látni feladatát. Így havi munkaidejének legalább tíz százalékára a cégnek „távolléti díjat" kell fizetnie a munkavédelmi képviselőnek, ami magyarul azt jelenti, hogy heti negyven órás munkaidővel számolva a munkavédelmi képviselő hetente fél napot nem a munkájával, hanem a munkavédelmi feladatokból eredő más elfoglaltságokkal tölthet – és erre az időre is fizetést kell, hogy kapjon. Ezen túlmenően biztosítani kell számára a megválasztást követő évben a legalább 16 órás képzésen, később pedig a legalább nyolc órás képzésen történő részvétel lehetőségét. A munkavédelmi képviselőt ráadásul megbízatásának idejére és az azt követő hat hónapra védelem illeti meg abban az esetben, ha munkáltatója felmondással szüntetné meg munkaviszonyát.

A vállalkozóknak arra is figyelni kell, hogy tájékoztassák a dolgozókat a képviselő-választás megtartásáról, s ennek lebonyolításáról is gondoskodniuk kell. Amennyiben a munkáltatónál kötelező munkavédelmi képviselőt választani, de a választást a munkáltató nem szervezi meg, vagy a választást ugyan megszervezi, de nem biztosítja a megválasztott munkavédelmi képviselő működési feltételeit, úgy a munkáltatót a munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírsággal sújtja.

Ha a munkavállalók létszáma 20 főnél kevesebb, úgy nem kötelező, de választható munkavédelmi képviselő. A választást a munkáltatónál működő szakszervezet, üzemi megbízott vagy ezek hiányában a munkavállalók többsége kezdeményezheti. A választás lebonyolítása ebben az esetben is a munkáltató feladata. Amennyiben nem kerül sor munkavédelmi képviselő megválasztására, a munkáltatónak a munkavállalókkal közvetlenül kell tanácskoznia.

A részletes szabályokat a Munkavédelmi törvény tartalmazza, amely többek közt itt érhető el.