Hogyan nyissunk folyószámlát vállalkozásunkhoz?

Azt szinte minden kezdő vállalkozó tudja, hogy a cégalapítás egyik kötelező, kihagyhatatlan lépése a folyószámla nyitása valamely banknál. Ám ilyenkor annyi a tennivaló, hogy ennek a kérdésnek nem szokás túlzottan nagy figyelmet szentelni. A legtöbben bemennek a legközelebbi bankfiókba vagy oda, ahol a magánszámlájukat vezetik, és gyorsan nyitnak egy számlát. Pedig egy vállalkozás számára egyáltalán nem mindegy, hogy kire és milyen feltételekkel bízza pénzét.

Vállalkozói folyószámlák vezetését szinte minden pénzintézet vállalja. A vállalkozó hóna alá csapja a paksamétáját, benne a társasági szerződéssel, az ügyvéd vagy közjegyző által ellenjegyzett aláírásmintájával és a leendő adószámával, beballag a bankba, és tanácsot kér. És ezzel máris elkövette az első hibát: saját részéről nem gondolta át, hogy igencsak hosszú távú elkötelezettséget választ, amelynek komoly pénzügyi következményei is lesznek.

Időről időre minden pénzintézet előáll valamilyen akcióval, amelyben vonzó számlacsomagokat kínál a leendő vállalkozóknak. Sokszor valóban érdemes ezekre figyelni: elengedik az első néhány hónap számlavezetési díját, egy évre ingyen nyújtanak bankkártyát, bizonyos számú havi utalás ingyenes vagy éppen a forintszámla mellé pluszban devizaszámla vezetését is vállalják. Csakhogy: egyáltalán nem mindegy, hogy például kerékpárszervizt nyitunk-e, ahol valószínűleg folyamatosan készpénz elhelyezésére és kivételére kell készülnünk, vagy pedig külföldi magyarok hazai élelmiszer-ellátására szakosodott webshopot üzemeltetünk – ez esetben ugyanis sok bankkártyás tranzakciónk lesz, és folyamatosan kezelnünk kell majd a devizában jelentkező bevételeket és ráfordításokat.

Ezért javasoljuk, hogy az ügyvéddel, a könyvelővel és leendő alkalmazottainkkal folytatott beszélgetéseink között fújjuk ki magunkat, készítsünk magunknak egy kávét vagy egy teát, fogjunk egy papírlapot, és próbáljunk meg az alábbi kérdésekre válaszolni.

  • Mekkora lesz vállalkozásunk első évi árbevétele? És a második-harmadik évé?
  • Milyen összegű megrendelésekre számítunk? Ez hány számlázást illetve beérkező átutalást jelent majd egy hónapban?
  • Hány darab és milyen összegű átutalást fogunk mi magunk teljesíteni havonta? Ne csak a gáz- és villanyszámlára gondoljunk, de a saját és az alkalmazottaink bérére, a bérekhez tartozó járulékokra, az ÁFA-befizetésre, a szállítók és alvállalkozók kifizetésére stb. Ez a szám biztosan magasabb lesz, mint gondolnánk.
  • Mennyi készpénzre van szükségünk havonta? Ezt hány alkalommal fogjuk felvenni? Bankfiókba szeretnénk járni vagy inkább automatákból pénzt felvenni? Milyen sűrűn fogunk készpénzt befizetni?
  • Akarunk-e kártyával fizetni a vásárlásainkért? Ha igen, ezek milyen összegű vásárlások lesznek? Havonta hány ilyen lesz? Gondoljunk például a tankolásokra is – a legtöbb benzinkútnál a legegyszerűbb fizetési mód éppen a bankkártyás fizetés.
  • Működtetünk-e majd bankkártya-terminált? Vagy használunk-e bármilyen más fizetési módszert pl. emelt díjas SMS-t vagy hasonlót?
  • Számlázunk-e majd devizában vagy lesz-e készpénzes bevételünk valutában? Ha igen, hányféle pénznemben? Át akarjuk majd ezeket forintra váltani?
  • Kell-e nekünk devizában átutalásokat teljesíteni? Vagy szükséges-e valutát adnunk munkatársainknak készpénzben például külföldi útjaikhoz?
  • Szeretnénk-e bankügyeinket bankfiókban, banki munkatárs segítségével intézni, vagy túlnyomórészt az interneten keresztül bankolunk majd?
  • Szükségünk lesz-e postán kapott kimutatásokra, vagy elég lesz minden elektronikusan? Akarunk-e minden banki tranzakcióról értesítést kapni? Vagy csak egy bizonyos összeghatár felett?

Ha mindezt átgondoltuk, és rendelkezünk a szükséges adatokkal, már egy lépéssel közelebb kerültünk a folyószámla-vezető bank kiválasztásához. Korábban nagyon fontos megfontolás volt, hogy az illető banknak legyen fiókja a közelünkben. Ez ma már másodlagos is lehet: a számla megnyitását még személyesen kell intéznünk, de ha úgy rendelkezünk, szinte minden további műveletet bonyolíthatunk netbankon keresztül. Persze ha nagy a készpénzforgalmunk – például egy kisker boltot nyitunk – és szeretnénk a napi forgalmat a bankban biztonságban tudni, akkor fontos lehet ez is.

Most már érdemes lehet a konkrét ajánlatokat is áttekinteni. Találni az interneten olyan oldalt is, amely elvégzi ezt a munkát helyettünk, például itt.

Egyet azért ne feledjünk: csodák nincsenek, a számlavezetés költségeit mindenképpen meg kell fizetnünk. Ha valamilyen területen gyakran igényeljük majd a banki szolgáltatásokat – például gyakran utalunk devizát – akkor figyeljük arra, hogy a szóban forgó banki termékre jó ajánlatot kapjunk, akár annak a rovására, hogy valamilyen más, általunk nem frekventált területen az adott bank drágább.

Érdemes persze a megbízhatóságra is ügyelni. Noha szerencsére a bankcsődök nem túl gyakoriak, azért egy jó nevű banktól nagyobb valószínűséggel kapunk magasabb szintű kiszolgálást is. És ne feledjük: a számlacsomagok gyakran csak a kiinduló pontot jelentik. Speciális igényeinkkel forduljunk a bank munkatársaihoz, a legtöbb esetben valamilyen engedményt vagy plusz szolgáltatást biztosan ki tudunk majd harcolni magunknak.