Emlékezz pontosan – a hatékony jegyzetelés titkai

Digitális világunkban egyre inkább háttérbe szorul a jegyzetelés, pedig még mindig az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy gyorsan felidézzünk egy szóbeli megbeszélésen vagy előadáson elhangzottakat. A gyakorlott jegyzetelési képesség egy kevés idővel rendelkező vállalkozó számára is jól jöhet, ha gyorsan kell döntenie.

Elsőként azt érdemes tisztáznunk, hogy miért szükséges egyáltalán jegyzetelni, miért nem hagyatkozunk inkább a memóriánkra. A válasz egyszerű: a jegyzetelés tehermentesíti az agyunkat, rendszerezi a gondolatainkat, új ötleteket adhat, és segít, hogy ne kelljen minden apróságra emlékeznünk. Jegyzetet készíthetünk papírra, füzetbe, számítógépbe vagy mobiltelefonba is, de kiváló módszer, ha diktafonra, vagy a telefonunk hangrögzítőjére röviden felmondjuk a fontosabb dolgokat, például útközben vagy a kocsiban ülve. Emellett számos okostelefonos applikáció is rendelkezésünkre áll ezen a területen (pl. One Note, Evernote).

Íme, néhány módszer, amelyektől hatékonnyá válik jegyzetelésünk és átláthatók lesznek a jegyzetek:

Ne vesszünk el a részletekben! Ne a teljes mondatokat írjuk le, hanem a kulcsszavakat, fogalmakat és a lényeget! A felesleges kötőszavak, megakadások, ismétlések nyugodtan kimaradhatnak, ugyanakkor a legfontosabb adatok, nevek semmiképpen se hiányozzanak.

  • Tagoljunk minél többet! Már jegyzetelés közben is használjunk bekezdéseket, felsorolásokat és gondolatjeleket, hogy utána logikusabb és könnyebben áttekinthető legyen a szöveg. Ezen kívül aláhúzással, sorkiemeléssel vagy sorkihagyásokkal is tagolhatunk.
  • Használjunk nyilakat! Ahol csak lehet, jelöljük nyilakkal és egyéb jelekkel a logikai összefüggéseket, ellentéteket, magyarázatokat, következményeket. Emellett alkalmazzunk hierarchikus jelöléseket, így szemléletes alcím- és alkategória-rendszereket hozhatunk létre pusztán az által, hogy a nagyobb kategóriába tartozó kisebbeket mindig beljebb kezdjük.
  • Emeljük ki, ami fontos! Akár a nap végén újraolvasva a jegyzeteinket, akár már jegyzetelés közben kiemelhetjük a legfontosabb tényeket és adatokat. Ha nagyobb mennyiségű szövegből készítünk jegyzetet, ne az első olvasásra, hanem a második-harmadik nekifutásra, a szöveg ismeretében húzzuk alá a lényeget! Használhatunk ehhez különböző színű tollalkat, markereket is, ugyanakkor fontos, hogy ha színkódokat alkalmazunk, azok legyenek egyértelműek és könnyen áttekinthetőek, és a dekoratív külalak nem menjen az érthetőség rovására. Haladók készíthetnek gyorsan áttekinthető kivonatot vagy akár tartalomjegyzéket is a jegyzeteikhez.
  • Keretezzünk és rajzoljunk! Ez is növeli az átláthatóságot, és jelentősen leegyszerűsíti és felgyorsítja a jegyzetkészítést.
  • Ügyeljünk a visszakereshetőségre! Minden olyasmit jegyezzünk le, aminek a segítségével később magunk is utána tudunk nézni az adatoknak és tényeknek, mert ez később nagymértékben megkönnyíti a leírtak ellenőrzését és az adatok utólagos megtalálást.
  • Jegyzeteljünk szellősen! Hagyjunk a sorok között helyet, hogy később kiegészíthessük a leírtakat!
  • Használjunk rövidítéseket! Nyilván nem kell mindent rövidíteni, mert aztán később nem fogjuk érteni a leírtakat, de a gyakran ismételt kifejezéseknél érdemes alkalmazni. Ugyanakkor, ha valamivel először találkozunk, ritkán használjuk, vagy fontos, hogy megjegyezzük, azt írjuk ki mindig teljes egészében.
  • Alkalmazzuk a tíz állítás, tíz kérdés módszert! Hosszabb szövegek írásbeli feldolgozásánál írjunk minden bekezdés, vagy bekezdésnek tekinthető rész tartalmából egy-egy viszonylag rövid, bővített mondatot, és ezen mondatok között jelöljük a logikai viszonyokat. Egy másik lehetőség az, hogy a szöveget válaszok gyűjteményének tekintjük, amelyekhez mi írjuk meg a kapcsolódó kérdéseket. Itt is érdemes ugyanakkor határt szabni az állítások vagy a kérdések számának (például egy kétoldalas szövegből tíz mondatot kell kikristályosítani), ezzel elősegíthetjük a koncentráltabb figyelmet.
  • Készítsünk gondolattérképet! Ennek lényege, hogy egy lap közepére felírjuk a címet, majd köré az alcímeket és a kulcsszavakat. Így tulajdonképpen térképpé alakítjuk jegyzetünket. A módszer előadás, megbeszélése jegyzetelésénél éppúgy segít, mint nagyobb mennyiségű szöveg kijegyzetelésénél és összefoglalásánál. A gondolattérképeket rendkívül sok területen alkalmazhatjuk fel: egy tananyag, szövegrész megtanulásához, szakkönyv kijegyzeteléséhez, fogalmazás vagy előadásvázlat késztéséhez, szervezéshez, tervezéshez vagy kreatív gondolkodáshoz egyaránt hasznos eszköz.

Kapcsolódó esemény

Tanulj meg kérdezni - 2017. febr. 15-16.
Feb.1509:00

Tanulj meg kérdezni - 2017. febr. 15-16.

Hotel Novotel Budapest Centrum, Rákóczi út 43-45, 1088 Budapest

Egy jó kérdezéstechnika mindennapi használata praktikus eszköz lehet minden vezető kezében. A vezetői eszköztárba egyre inkább helyet kell kapnia a kérdezés kifinomult technikájának is.