A minimálbér változásainak lehetséges következményei

A minimálbér 127.500 forintra, a garantált bérminimum pedig 161.000 forintra emelkedett idén január elsejétől. Míg az alkalmazottak örülnek a béremelésnek, addig a vállalkozóknak a plusz anyagi terhek gondot okozhatnak, ami középfokú szakképzettséget igénylő pozíció betöltése esetén akár 51 ezer forint plusz kiadást is jelenthet dolgozónként havonta.  

A garantált bérminimum első és legfontosabb kritériuma, hogy csak azok jogosultak rá, akik teljes munkaidőben dolgoznak, legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget követelő munkakörben.

A Blokkk.com szerint a dolog hátulütője az, hogy a 21/2010. számú NFGM-rendelet előírja ugyan a kötelező szakképesítés termékköreit, ez azonban nem tartalmazza például a pénztárosi, kistermelői, árufeltöltő vagy ruha, cipő és papírboltok tevékenységi körét, ezeken a területeken tehát nem kötelező a szakképesítés. Ezzel szemben nagyjából húsz olyan tevékenységi kört említ a rendelet, ahol kötelező a szakképesítés, úgymint: élelmiszerboltok, hús-hentesáru és hal, kozmetikai termékek, háztartási cikkek, alkatrészboltok, épületgépészeti és gépi berendezések, villamossági cikkek, építő-és üzemanyag, gázpalack, sportszerek, játék, óra és ékszer, állateledel, műtárgyak értékesítése és aukciós tevékenységek. Érdekes kivételt is tesz a fent említett jogszabály, ugyanis a zöldség- és gyümölcsértékesítéshez nem írja elő a kötelező szakképesítést. Így azt gondolhatnánk, hogy az érintett kisboltok dolgozói is kívül esnek a béremelés hatályán, de van kivétel.

Szemfülesnek kell lenniük a munkaadóknak

Ugyanis ha olyan munkakörben szeretnének munkavállalót alkalmazni, amely kívül esik a rendelet hatályán – például pénztáros, vagy zöldség-gyümölcs eladó – viszont az álláshirdetésben megkövetelik a szakképzettséget, akkor is ki kell fizetniük a garantált bérminimumot.

Ezek szerint tehát a jogszabályi keretek és a munkaszerződésben foglaltak is irányadóak akkor, ha a boltos szerződésben rögzíti a szakképzettséget, mint feltételt, de egyébként az jog szerint nem kötelező.

Csökkenő tendenciák a kereskedelemben

Meglepő adatokat közölt a KSH a bolti eladók bérrangsoráról a 2016-os béremelésekkel kapcsolatban. 2015 és 2016 augusztusa közt a sportszerek eladói kerestek a legjobban, 4.893 forintos emelkedéssel átlagosan 192.000 forintról 197.000 forintra emelkedett a jövedelmük. Őket követték az illatszerboltok dolgozói 190.783 forintos bruttó átlagkeresetükkel, majd az italboltok alkalmazottai bruttó 186.601 forinttal. Legkevesebbet a húsáru boltok alkalmazottai kerestek, mindössze bruttó 137.003 forintot. Egyébként 2012 óta jelentősen csökkent a kiskereskedelmi boltok száma, 153.735-ről 138.794-re, és idén tovább csökkenhet a számuk, mivel a béremelések további feszültségeket generálhatnak, és a munkaadókra nehezedő anyagi nyomás kiskapuk keresésére ösztönözheti őket.

A bolttulajdonosok többféle megoldással csökkenthetik terheiket: például rövidíthetik a nyitvatartásukat, zárva tarthatnak vasárnap, és így megúszhatják az ötven százalékos vasárnapi pótlék kifizetését, vagy csökkenthetik alkalmazottjaik számát. Járható megoldásnak tűnik a részmunkaidős alkalmazottak felvétele, vagy az önkiszolgáló boltok bevezetése is, ahol csupán arra kell figyelnie a tulajdonosoknak, hogy összhangba hozzák a munkaszerződéseket a valósággal.